Elsőként tisztázzuk, hogy kik dolgozhatnak ilyenkor

A munkaszüneti nap egy adott társadalom, közösség életében kiemelt nap, így erre a napra rendes munkaidő beosztására - eltérően a vasárnaptól - csak kivételes esetben kerülhet sor. Munkavégzésre így kizárólag a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli tevékenység esetében, továbbá a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén, valamint a külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló esetén kerülhet sor. A munkáltató vagy a munkakör pedig akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.

Fő szabály szerint a bérpótlék mértéke 100%

A munkabér az elvégzett munka rendes (átlagos) körülmények közötti elvégzését kompenzálja. Bérpótlék tehát akkor jár, amennyiben egy körülmény rendkívülinek tekinthető. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.) 140.§-a szerint a munkavállalót a munkabérén felül, a munkaszüneti napi munkavégzéséért 100% bérpótlék illeti meg. A munkaszüneti napi munkavégzést ugyanis - szemben a vasárnapi munkavégzéssel - minden esetben rendkívüli körülménynek tekintjük. Nem vasárnapi pótlék, hanem munkaszüneti napi pótlék jár továbbá húsvét- és pünkösdvasárnapra, illetve a vasárnapra eső munkaszüneti napokra is. Ez azonban a rendes munkaidőben történő munkavégzés szabálya. Amennyiben pedig a munkavállaló a munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés keretében végzett munkát, abban az esetben további 100% bérpótlékra jogosult, hiszen itt ismételten felmerül egy olyan körülmény, amely kompenzációt igényel.

Alapbéresített bérpótlék esetén nem jár külön bérpótlék

A hatályos szabályozás lehetővé teszi, hogy a felek a vasárnapi vagy munkaszüneti napi munkaidőben való munkavégzés pótlékát, a műszakpótlékot és az éjszakai pótlékot is magában foglaló alapbérben állapodjanak meg. Amennyiben a felek ezt érvényesen tették meg, azaz áttekintették azokat a körülményeket, melyek a jogosultságot megalapozzák, és a munkaszerződésben az érintett pótlékokat egyenként megnevezték, abban az esetben nem kell külön vizsgálni, hogy az alapbérbe beolvasztott pótlékok feltételei megvalósultak-e. S habár a törvény nem ír elő arányossági követelményt, az általános jogelvekből (jóhiszeműség, tisztesség, joggal való visszaélés tilalma) ilyen követelmény levezethető. Más pótlékok azonban az alapbérbe nem olvaszthatóak bele, így például a rendkívüli munkavégzés pótléka az alapbérbe nem olvasztható bele.

Óra- és teljesítménybér esetén minden esetben távolléti díj jár!

Gyakran felmerül kérdésként, hogy el tudja-e kerülni a munkáltató az emelt díjazás kifizetését azzal, hogy munkaszüneti napra nem oszt be munkát olyan munkavállalók részére, akik ugyanakkor ilyenkor is végezhetnének munkát. Amennyiben a munkaszüneti nap általános munkarend szerinti munkaszüneti napra esett (lsd. bevezető), abban az esetben a távolléti díj szabályainak az alkalmazásával a munkavégzéstől függetlenül jár a távolléti díj mindazon munkavállalóknak, akik óra vagy teljesítménybérben kerültek foglalkoztatásra. Tekintettel arra, hogy a távolléti díj a törvény alapján és nem a munkavégzésre tekintettel jár, így munkavégzés esetén számukra munkabér és bérpótlék is fizetendő.

jogiforum.hu