Munka vagy magánélet? Gyermekvállalás munkaviszonyban

2017. május 12. 08:07
A munka és a magánélet összehangolása során leginkább a gyermekvállalás okoz nehézségeket a felek számára. A munkavállaló a szülési szabadság, majd a gyermekgondozás céljából kivett fizetés nélküli szabadság okán hosszú évekre kiesik a munkából. A távollét kezdetekor ráadásul annak végső időpontját sem lehet pontosan meghatározni. Ilyen esetekre a következő szabályok védik a munkavállalót és a munkáltatót.

A munkavállaló gyermekvállalás okán fennálló távolléte alatt a munkáltató a pozíciót szükségképpen mással tölti be, akitől ugyanakkor sok esetben később sem szeretne megválni. Nem csoda így, hogy a visszatérés a munkába sokszor feszültséggel teli. Az alábbiakban a felek kötelességeit, illetve lehetőségeit vesszük számításba. 

A távollét pontos időtartamát a munkavállaló kontrollálja

Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni. Ezen túlmenően azonban a munkavállaló a gyermeke harmadik éve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra is jogosult. 

A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban, írásban köteles bejelenteni, annak kezdő időpontját tehát ő határozza meg. 

A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. A végső időpont tehát az, amelyet a 30 napos előzetes, közlési határidő figyelembe vételével a munkavállaló meghatároz. 

Gyakran előáll az a helyzet, hogy a munkáltató a munkavállaló tájékoztatására nem reagál. Amennyiben a tájékoztatás a megfelelő helyre ment, azaz a munkavállaló a munkáltatói jogok gyakorlójával bizonyítható módon közölte visszatérési szándékát és annak pontos időpontját, akkor az Mt.146. § (1) bekezdése alapján úgy kell tekinteni, hogy a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, aminek következtében a munkavállalót a tájékoztatásban megjelölt időponttól kezdődően az alapbére illeti meg. 

Nem érdemes tehát a munkáltató oldaláról a munkavállaló visszatérésének idejét elhúzni.

Ezek a felek jogai és kötelezettségei a munkavállaló visszatérésekor

A munkavállalót visszatérésekor eredeti munkakörébe kell visszavenni, bérét az időközben bekövetkezett bérfejlesztésnek megfelelően kell megállapítani, illetve 60 napon belülki kell adni számára a ki nem adott szabadságot. 

Amennyiben az eredeti, munkaszerződés szerinti munkakör már nincs meg, a felek közös megegyezéssel módosíthatják a munkaszerződést, vagy akár a munkaviszony felmondással meg is szüntethető, feltéve, hogy a munkavállaló nem áll felmondási korlátozás alatt. 

Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülésére azonban ügyelni kell, így a munkaviszony megszüntetése nem kapcsolódhat a munkavállaló anyaságához. 

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Előtérbe kerülnek a célirányos növénynemesítési innovációk

2016. október 20. 09:29
Rómában rendezték meg az Európai Vetőmag Szövetség konferenciáját. A globális élelmiszerellátási kérdéseket felvető rendezvényen a hazai Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács is képviseltette magát.

Jár-e munkabér, ha a munkáltató nem tud munkát adni?

2017. április 21. 07:34
 
Az állásidővel kapcsolatos kérdésekre gyűjtött össze a válaszokat a Bán és Karika Ügyvédi Társulás munkatársa.