Válság idején az érdeklődés még fokozottabb, ekkor azonban több tényező is torzíthatja az adatokat, amit a közgazdászoknak az értelmezés során figyelembe kell venniük. A következőkben az Egyesült Államok munkaerőpiaci adatai alapján mutatom be a koronavírus okozta gazdasági válság néhány sajátos hatását.

Az USA adatait azért érdemes használni elemzésekben, mert viszonylag gyorsan és nagy részletességgel állnak rendelkezésre.

A munkanélküliségi ráta az USA-ban a márciusi 4,4 százalékról 14,7 százalékra emelkedett áprilisban, majd júliusig 10,2 százalékig mérséklődött. Ez jelentős növekedés, főleg ha figyelembe vesszük, hogy 10 százalék feletti munkanélküliségi rátára legutóbb a 2008-as válság mélypontján és a nyolcvanas évek elején volt példa. Az állásvesztés ugyanakkor ennél nagyobb probléma, amelyre az aktivitási ráta (az USA-ban részvételi ráta) alakulása utal.

Áprilisban ennek értéke 2,6 százalékponttal maradt el a megelőző évitől, vagyis sokan, akik elvesztették az álláshelyüket, nem maradtak a munkaerőpiacon, a járványhelyzet miatt nem kezdtek azonnal munkakeresésbe, ezért a munkanélküliek között sem veszik figyelembe őket a statisztika összeállításakor.

Ugyanez a folyamat játszódik le Európában is: Franciaországban és Olaszországban például a munkanélküliségi ráta júniusban egyaránt 0,8 százalékponttal elmaradt az előző évitől (rendre 7,7, illetve 8,8 százalékot tett ki), ami a fenti folyamat nélkül nehezen értelmezhető a koronavírus-járvány által erőteljesen érintett gazdaságokban.

Fotó: Shutterstock

Válság idején ezért érdemes inkább a foglalkoztatási adatokat vizsgálni, bár a torzítás ekkor is felmerülhet, ha a munkavállalók egy részét a visszaeső kereslet miatt csupán részmunkaidőben foglalkoztatják.

Egy másik fontos munkaerőpiaci adat, amelyet nagy figyelem övez – ugyanakkor az értelmezése sok helyen nincs tekintettel a mögöttes folyamatokra –, az átlagbér. Az Egyesült Államokban az átlagos órabér az év első három hónapjában átlagosan 3,4 százalékkal emelkedett éves alapon.

Válságok idején megszokott, hogy a vállalatok elsőként az alacsony termelékenységű és így alacsony keresetű munkavállalókat bocsátják el, ezáltal növekszik az átlagbér értéke.

Ezenfelül a koronavírus-járvány a turizmust érinti talán legnagyobb mértékben, ahol pedig alacsonyabb az átlagos kereset, ami fokozza összetételhatás-szerepét. Az újraindulás idején, amikor a vállalatok ismét bővítik létszámukat, ez a hatás visszafordul, ami a bérdinamika lassulásában is megjelenik.

A torzítás elkerülésére a statisztikába általában csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottakat veszik figyelembe, ennek következtében a bérfolyamatok a munkavállalók egyre szűkülő körére vonatkoznak.

Így tehát a keresetek változásából válság idején nem érdemes a jövedelmi helyzet alakulásával kapcsolatban következtetéseket levonni, és ez a koronavírus-járvány sajátosságait figyelembe véve most fokozottan igaz.

vg.hu