A munkáltatói lakáscélú támogatások előző években meglévő kedvező rendszerét a jogalkotó a 2018. évi XLI. törvénnyel az idei évtől szinte teljes egészében eltörölte. Ez alapján a személyi jövedelemadóról szóló törvényben (1995. évi CXVII. törvény, a továbbiakban: Szja tv.) idéntől hatályon kívül helyezték az 1. számú melléklet 2. pont 2.7., illetve a 9. pont 9.3. alpontjait. A munkáltató tehát már nem adhat adómentesen a munkavállalója részére vissza nem térítendő támogatást (bekerülési érték 30 százalékáig, max. 5 éven belül 5 millió forintig) lakása építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, illetve ezekhez kapcsolódóan pénzintézettől felvett hitel törlesztéshez – írja S. Csizmazia György a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója okl. könyvvizsgáló, okl. adószakértő az mkvok.hu-n.

Egyetlen lehetőség maradt csupán, ez pedig a munkáltató által biztosított kamatmentesen, vagy kedvezményes kamatozással nyújtott hitel, melyet a munkavállaló saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, avagy bármely említett célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez használ fel.

 Az erre vonatkozó szabályokat viszont nem az Szja tv. adómentes juttatásokat felsoroló 1. számú mellékletében találjuk meg. Noha az Szja tv. hitelt említ, jelen esetben a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, a továbbiakban: Ptk.) 6. könyvének a kölcsönszerződésre vonatkozó szabályait (6:383. § – 6:389. §) kell figyelembe venni.

A munkáltató által adott és szerződéssel alátámasztott kölcsön esetén a munkáltató mint hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, a munkavállaló mint adós pedig a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a munkavállalónak (hitelezőnek) történő visszafizetésére vállal kötelezettséget. A kölcsön futamidejét, vagyis a fogalmi elemek között meghatározott „későbbi időpont”-ját években, vagy akár évtizedekben is meghatározhatja. A visszafizetés ütemezését is a felek döntik el, így a törlesztés történhet részletekben, vagy akár egyösszegben. 

A kölcsönszerződés egy másik kiemelt fogalmi eleme az, hogy a kölcsön összegére a munkavállaló mint adós kamat fizetésére köteles. A Ptk. azonban a kölcsönszerződésre nem ír elő kötelező mértékű kamatmértéket, így a munkáltató által biztosított kölcsön a piacihoz képest kedvezményes kamattal, vagy akár kamatmentesen is adható. 

Innentől kell újra az Szja tv. szabályait elővenni!

Főszabályként a munkáltatónak a munkavállalójával szembeni követelésére (pl. bármire felhasználható kölcsönre, vagy 30 napnál hosszabb időre utólagos elszámolásra kiadott előlegre) kamatot kell felszámítani. Amennyiben ez a kamat nem éri el a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegét, vagy az ennél alacsonyabb mértékű (munkáltató, vagy kifizető által bizonyított) szokásos piaci kamatot, akkor az Szja tv. 72. §-a szerinti kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik. A jövedelem tehát a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege vagy a szokásos piaci kamat összegéből levont ténylegesen megfizetett (akár nulla összegű) kamat pozitív különbözete. Ezután a jövedelem után a munkáltatónak (kifizetőnek) keletkezik adókötelezettsége. A kamatkedvezmény összegének 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadó és 17,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

A teljes adóteher tehát a kamatkedvezmény 38,35 százaléka, melyet adóévenként, az adóév utolsó napjára vonatkozóan kell elszámolni (naptári év szerinti munkáltatónál a decemberi xx08-as bevallásban).

Ez alól kivétel, ha a követelés az év közben szűnik meg, mert akkor a követelés megszűnésének a napjára kell a kamatjövedelmet és a kapcsolódó adókötelezettséget rendezni.

Amennyiben azonban a munkáltató által biztosított kamatmentes kölcsönt a munkavállaló kizárólag a már említett saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, avagy bármely említett célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez használja fel, mentesül a munkáltató a kamatkedvezmény utáni adókötelezettség alól. A kamatkedvezmény utáni adómentességnek azonban vannak további (szerencsére nem teljesíthetetlen) feltételei:

• A hitel összege nem haladhatja meg a 10 millió forintot. Az értékhatár számításánál a folyósítás évét megelőző 4 évben lakáscélú hitelként folyósított összegeket is számításba kell venni.
• A hitelt a munkáltató a saját munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek biztosíthatja.
• A hitelt csak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján lehet folyósítani.
• Ezt a kamatmentes kölcsönt kizárólag saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely említett célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez lehet felhasználni.

Jó hír, hogy 2019-től már nem lényeges a kölcsönnel érintett lakás mérete, sőt a kamatmentes hitelt felvevő magánszeméllyel együtt költöző családtagok létszáma sem feltétele az adómentességnek. A korábban meghatározott méltányolható lakásigény fogalma ugyanis 2019-től kikerült az Szja tv. szabályai közül. Csupán a lakás bővítése esetén van fontos szerepe a lakószoba fogalmának. A lakás bővítése alatt a lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését kell érteni. Lakószoba pedig egy legalább 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel is rendelkező lakóhelyiség lehet, melynek területe legalább 12 négyzetméter. A 8 négyzetméter hasznos alapterület alatti lakóhelyiség nem minősülhet lakószobának. Viszont az a két lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete 8 négyzetméternél nagyobb, de a 12 négyzetmétert nem haladja meg, egy lakószobaként vehető figyelembe. Emiatt érdemes a munkáltatóknak kellő körültekintéssel eljárnia és a lakás bővítésére adott kamatmentes kölcsön esetén előírnia a munkavállaló részére, hogy a legalább egy lakószobával történő bővítés megtörténtét bizonylatokkal támassza alá.

Kérdésként merülhet fel, hogy a lakás vásárlása esetén kell-e az ingatlan adásvételi szerződésben rögzíteni a munkáltató által biztosított hitelt.

Bár konkrétan erre nem tér ki a szabályozás, viszont érdemes a vételár kiegyenlítésének a módját is szerepeltetni a szerződésben és ennél a pontnál kitérni, hogy adott részt a munkáltató által biztosított kölcsönből fogják megfizetni.

Forrás: mkvkok.hu / szakszervezetek.hu