Határozott idejű munkaszerződés határozatlanná minősítésekor egyszerű módosítást kell készíteni, mely – ha egyéb változás nem történik – állhat csupán egyetlen pontból is, amely kimondja, a felek megállapodnak abban, hogy a munkavállaló foglalkoztatására határozatlan időtartamra kerül sor. Ez esetben érdemes azt is rögzíteni, hogy a felek között hatályban lévő munkaszerződés módosítással nem érintett egyéb rendelkezései változatlan tartalommal hatályban maradnak.

A munkaszerződés-módosítás hatályba lépésétől kezdve a jogviszony megszüntetésénél a határozatlan időtartamra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Fontos tudni, hogy a dolgozó munkaviszonya jogfolytonos lesz, tehát a munkáltató esetleges felmondásakor a korábbi időszak is beszámít a felmondási időre, végkielégítésre jogosító időtartamba.

Természetesen próbaidő nem köthető ki, de például a törvény szerinti felmondási időnél hosszabb tartamban (legfeljebb hat hónapban) ekkor is megállapodhatnak a felek.

A határozatlan időre szóló munkaviszony határozott idejűvé minősítésének sincs kizáró oka, de lényeges, hogy a szerződés módosítására a felek közös akarata alapján kerüljön sor. A munkavállaló ugyanis hosszabb tartamú munkaviszony esetén hátrányosabb helyzetbe kerülhet. Ha letelik a határozott időtartam, és megszűnik a munkaviszony, akkor nem lesz felmondási idő, és végkielégítésre sem lesz jogosult a dolgozó, szemben a határozatlan idejű munkaviszonnyal, amikor minimum 30 nap a felmondási idő, és ha a munkáltató például a működésével összefüggő okra hivatkozással elbocsátja a dolgozót, akkor legalább hároméves munkaviszony esetén végkielégítést is kellene fizetni.

Előfordul, hogy a munkáltató ilyen megoldással kívánja kvázi meghosszabbítani a próbaidőt, amivel megsérti a joggal való visszaélés tilalmának követelményét. Az óvatosság kedvéért a szerződés módosításában vagy jegyzőkönyvben javasolt rögzíteni a módosítás indokát. A szerződésmódosítás hatályba lépését követően alkalmazni kell a határozott idejű munkaviszonyra vonatkozó szabályokat.

A határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. A munkaviszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag az egyik fél akaratától, ha a felek a munkaviszony tartamát nem naptárilag határozták meg. Utóbbi esetben a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkaviszony várható időtartamáról.

A határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott idejű munkaviszony tartamát is.

A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak a munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására.

Egy olvasó által feltett kérdés kiválóan példázza, milyen megoldásokkal próbálják megfosztani a munkavállalókat a munkáltatók a határozatlan idejű munkaviszonyból eredő jogaiktól.

Az Adózóna szakértőjéhez intézett kérdés a következő:

"Egy munkavállaló az alábbiak szerint foglalkoztatott:

– 2005. 02.11. – 2013.12.31. – határozatlan idejű munkaszerződés 
– 2014.01.01. – 2014.12.31. – határozott idejű munkaszerződés (szerződésmódosítással)
– 2015.01.01. – 2015.12.31. – határozott idejű munkaszerződés (szerződésmódosítással)
– 2016.01.01. – 2016.12.31. – határozott idejű munkaszerződés (szerződésmódosítással)
– 2017.01.01. – 2017.12.31. – határozott idejű munkaszerződés (munkaszerződéssel)
– 2018.01.01. – 2018.12.31. – határozott idejű munkaszerződés (munkaszerződéssel).

Megszűnhet-e a munkavállaló munkaviszonya 2018. végén, mert ez lesz az Mt.-ben meghatározott 5. év, vagy innen automatikusan átvált határozatlan idejűre a munkaszerződés? A munkavállaló 12 éve dolgozik megszakítás nélkül ugyanazon foglalkoztatónál, ettől nem lesz határozatlan idejű a munkaviszonya?"

Dr. Kéri Ádám ügyvéd szakértőnk a következőket válaszolta a kérdésre:

A fentiekben vázolt konstrukció abszolút mértékben ellentétes a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rendelkezéseivel, valamint a Kúria által kialakított bírói gyakorlattal!

A munkavállalóval a munkáltató kezdetben határozatlan idejű munkaszerződést kötött. A munkaszerződés első módosítása határozott idejűvé már sértheti mind az Mt. 6. paragrafusának (2) bekezdésében rögzített jóhiszemű joggyakorlás követelményét, mind pedig a 7. paragrafusban rögzített joggal való visszaélés tilalmát. Ennek alapja az, hogy a határozott idejű munkaviszony nélkülözi a munkajog legfontosabb garanciáit: felmondási idő, végkielégítés, felmondási tilalom stb.

Ezen túlmenően az Mt. 192. paragrafusa szerint a határozott idejű jogviszony meghosszabbítása feltételekhez kötött. A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése ugyanis csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására. A kérdésben vázolt esetben valószínűleg egyik feltétel fennállása sem lesz megállapítható.

Összességében tehát – figyelembe véve a Kúria gyakorlatát – úgy kell tekinteni, hogy a felek által meghosszabbított munkaviszony határozott időre vonatkozó része (rendelkezése) az Mt. 27. paragrafusa alapján semmis, a munkaviszony így határozatlan időtartamúnak tekintendő. Ebből eredően a munkaviszony megszüntetésére is a határozatlan idejű munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok figyelembe vételével van lehetőség.

adozona.hu