Munkaviszony megszüntetése

2018. február 28. 07:37
A munkaviszonyt az egymással szerződésben álló felek, vagyis a munkáltató és a munkavállaló is egyaránt megszüntetheti. A munkáltatónak azonban számos követelménynek meg kell felelnie, hogy a jogviszony felbontása törvényes legyen.

A munkáltató és a munkavállaló felmondhat egymásnak vagy közös megegyezéssel is megszüntethetik a munkaviszonyt. 

A felmondás lehet - korábbi szóhasználat szerint "rendes" - jelenlegi Munka törvénykönyve szerint simán - jelző nélküli - felmondás, vagy azonnali hatályú felmondás

Minden esetben, ahogy a munkaszerződést is írásban kell megkötni, úgy a munkaviszony megszüntetését is írásban kell kezdeményezni. Így tehát bármely fél, és bármely okra hivatkozva bármilyen módon kívánja is megszüntetni a munkaviszonyt, azt minden esetben írásba kell foglalni.

A munkaviszony megszüntetésének legegyszerűbb módja a próbaidő alatti felmondás, mert ebben az esetben egyik félnek sem kell indokolnia, hogy miért áll fel. 

Lehetőség van közös megegyezésre illetve, ahoyg korábban említettük felmondásra vagy azonnali hatályú felmondásra, utóbbira különleges esetekben kerülhet sor

"Sima" felmondás esetén, a törvény értelmében az ilyen felmondás indoka a munkáltató részéről, a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, képessége vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Erről további részleteket ITT talál. 

https://www.hrportal.hu/hr/mire-erdemes-figyelni-a-jogszerutlen-felmondas-elkerulese-erdekeben---a-munkaviszony-megszuntetesenek-kulonbozo-esetei-20180115.html

munkavállalói felmondás lehetőségiről és buktatóiról ITT írtunk

https://www.hrportal.hu/hr/a-munkavallaloi-felmondas-lehetosegei-es-buktatoi-20180130.html

 

hrportal.hu

Kapcsolódó cikkek

Több jogszabály módosul hétfőn

2016. augusztus 01. 08:13
Több adózási és az egészségügyi ellátást érintő szabályban lépnek hatályba a módosítások +VIDEÓ Augusztus 1-jétől több jogszabálymódosítás lép hatályba, amelyek többek között egyes adótörvényeket és az egészségügyi ellátás finanszírozását érintik.
 

Mulasztásos alkotmányellenesség a Nemzeti Földalap szabályaiban - Az Ab a természeti erőforrások védelmében döntött

2017. október 18. 07:15
Az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával egyidejűleg nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná a Nemzeti Földalap sarkalatos szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését. A Földalap célja a természeti erőforrások - különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, illetve a honos növény- és állatfajok - védelme, és megőrzése a jövő nemzedékek számára. A módosított szabályozás nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a bevételek államadósság csökkentésére történő felhasználása ezeknek a céloknak a megvalósítását veszélyeztesse. Az Alkotmánybíróság a környezetjog egyik legszigorúbb szabályát, az elővigyázatosság elvét rendelte alkalmazni.