Mutatjuk, mit jelent a "Helyben vagyunk" védjegy
2024. augusztus 26. 15:07
Ez a védjegy a helyi termékek mögé felépített szolgáltatást, élményt minősíti.
Első alkalommal adták át a Pannon Helyi Termék és a Kisléptékű Termékelőállítók Érdekképviselete együttműködésében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, az Agrárközgazdasági Intézet és az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ támogatásával létrejött "Helyben vagyunk" védjegyet. Az innovatív kezdeményezés célja a helyi terméket kínáló szolgáltatók minősítése – derül ki az Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) sajtóközleményéből.

Más védjegyektől eltérően a "Helyben Vagyunk" védjegy nem a helyi termékre koncentrál, hanem a mögé felépített minőségi szolgáltatást, élményt minősíti. A cél az élményközpontúság, a társadalmi és környezeti fenntarthatóság irányelveinek szem előtt tartása, a vásárlói elköteleződés növelése.

A "Helyben Vagyunk" védjegy nem a helyi termékre koncentrál, hanem a mögé felépített minőségi szolgáltatást, élményt minősíti – Fotó: NAK
A "Helyben vagyunk" védjegy augusztus 24-én, Szombathelyen rendezett átadóünnepségen több ágazat képviselői – nyitott porták, termelői piacok, vendéglátóegységek, közösségek által támogatott gazdaságok – szerezték meg a minősítést. Az ünnepség kísérőprogramjaként a védjegyesek ízelítőt is adtak szolgáltatásiakból, termékeikből, így lehetett kóstolni, vásárolni, illetve megismerni a szereplőket.

A "Helyben Vagyunk" védjegy – Fotó: NAK
Kiemelik, hogy olyan szolgáltatók kaphatják meg a védjegyet, amelyek nyitottak a fejlesztésekre, ahol – a magas minőségű helyi termék megvásárlásának lehetősége mellett – egyre inkább élményt és tudást is kívánnak nyújtani partnereik/vásárlóik számára. A jelentkezés továbbra is nyitva áll azok előtt, akik hisznek az együttműködésben, a vidékfejlesztés erejében, a tudatos vásárlói kör kialakításában. A védjegy nagy elvárásokat támaszt mindkét fél irányába, a cél, hogy országos lefedettségű szakmai partnerség alakuljon ki a helyi élelmiszerekért, a minőségi turizmusért és vendéglátásért tenni akarók között. A hálózati munkát segíti a "Helyi termék értékesítési pontok" hálózatának kialakítása.

A védjegyhasználókat közös arculattal segítik, a szálláshelyek, vendéglátóhelyek, piacok, bevásárlóközösségek külön-külön piktogramos jelölést használhatnak. Emellett szakmai segítségnyújtás, szakértők bevonásával végzett marketingtevékenység, közös érdekképviselet, tájékoztatások, közös gazdaságlátogatások, tanulmányutak segítik a hálózat szereplőinek fejlődését. A védjegyet elnyerő szolgáltatók vállalják, hogy egymás portékáit, promóciós anyagait megjelenítik saját gazdaságukban is. A védjegypartnerek elkötelezettek abban, hogy a hagyományokat és a tudást, valamint a kulturális és természeti, környezeti, társadalmi értékeket megőrzik és népszerűsítik – áll a közleményben.
Hozzáteszik, hogy a "Helyben vagyunk" védjegy első éve teljesen térítésmentes. Ebben az időszakban minden résztvevő eldöntheti, hogy a várakozásai visszaigazolódtak-e, de már ekkor is élvezheti a védjegy kínálta szolgáltatásokat, amiknek köre folyamatosan bővül és esetenként teljesen térítésmentes.
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Nagy István: a gazdák érdekében is változás kell Brüsszelben
2024. április 10. 13:56
A gazdatársadalom érdekében is változást kell elérni a júniusi EP-választás során, mert a brüsszeli agrárpolitika veszélyezteti az európai termelők jövőjét és az EU élelmiszer-biztonságát - mondta mai sajtótájékoztatóján Budapesten az agrárminiszter.
Agrárdigitalizáció Magyarországon? Te hány pontra értékelnéd?
2024. február 07. 15:07
Te hány pontra értékelnéd, hogy áll ma Magyarországon az agrárdigitalizáció? Ez volt az alapkérdés a PREGA keddi, 0. napján.
Az ominózus kérdést (amely egészen pontosan úgy szólt, hogy a technológiai feltételekhez képest hogy élnek a magyar gazdák az adatok kínálta lehetőségekkel úgy a cégirányítás, mint a döntéshozatal szintjén) Varga Péter Miklós, a Cibus Hungaricus Alapítvány szakértője, a beszélgetés moderátora tette fel a résztvevőknek, Győrffy Balázs elnöknek (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara), Dr. Harsányi Endre rektorhelyettesnek (Debreceni Egyetem), Harsányi Zsolt ügyvezető-tulajdonosnak (Axiál Kft.) és Szabó Levente projektigazgatónak (4iG Nyrt.), akik véleményüket egy 0-tól 10-ig terjedő skálán terjedő pontszámmal fejezhették ki. Mi tagadás, meglepő és elgondolkodtató értékelések születtek.