Nagy István: a helyi piacok nyitva vannak, de be kell tartaniuk az óvintézkedéseket

2020. március 25. 08:28
A biztonságos élelmiszer-ellátásban kulcsszerepe van a helyi piacoknak, ezért azok működése a koronavírus-járvány ideje alatt is kiemelten fontos, ugyanakkor az árusoknak és a vásárlóknak is fontos az óvintézkedések betartása - mondta el Nagy István agrárminiszter kedden az MTI-nek.

Ahogy az agrárszektor.hu már korábban megírta, nem zárnak be a fővárosi piacok a koronavírus-járvány miatt, ugyanakkor szigorú intézkedéseket hoztak. Nagy István agrárminiszter a helyi piacok fontosságára hívta fel a figyelmet, és arra kéri az önkormányzatokat, hogy ne bezárással, hanem a piacok rugalmasabb nyitva tartásával és óvintézkedésekkel segítsék elő azt, hogy a vásárlók ne egyidőben koncentrálódjanak és a magyar élelmiszerek mindenki számára elérhetők legyenek - közölte a tárcavezető. Az agrártárca arra biztatja a piacokra járó időseket, hogy most lehetőleg maradjanak otthon, és bevásárlásaikhoz kérjék hozzátartozóik vagy az önkormányzatok segítségét. Az új koronavírus-járvány lassításának érdekében kiemelten fontos, hogy mindenki betartsa az óvintézkedéseket, ha tünetei vannak (például lázas, köhög, tüsszög), ne menjen piacra, maradjon otthon és ha valaki piacra megy, akkor ott is tartsa a megfelelő (legalább 2 méteres) távolságot másoktól, kerülje a szoros érintkezést, ne fogdossa össze az árut, alaposan mosson kezet vásárlás előtt és után is. 

 

 

 

 

 

 

A piacok kiemelt szerepet játszanak a helyi gazdaságok működésében. Sok ezer magyar termelő megélhetését teszik lehetővé azáltal, hogy termékeik könnyen eljuthatnak a fogyasztókhoz, a vásárlók pedig hozzájuthatnak az egyedi, kézműves élelmiszerekhez - hangsúlyozta a miniszter. Véleménye szerint a koronavírus-járvány ideje alatt a piacokon történő vásárlás nagyobb biztonságot nyújt a fogyasztók számára a zárt terű bevásárlóközpontoknál.

Hosszabb, gyakoribb és a megszokott napokon való nyitva tartással kell megvédeni az embereket és a termelőket nem a piacok bezárásával. Így a vásárlók elosztva nem dömpingszerűen, hanem biztonságosabb körülmények között tudnak hozzájutni a kiváló magyar élelmiszerhez - tette hozzá Nagy István. A termelői piacokat még 2012-ben hozta létre az agrártárca, azzal a céllal, hogy lehetőséget és helyszínt teremtsen a helyi őstermelői termékek árusítására, ezzel megélhetést biztosítva a helyi gazdáknak, így segítve a vidék fejlődését. Ezeken a kereskedelmi helyeken a csoportosulások elkerülésére és a higiéniára is könnyebben oda lehet figyelni, hiszen itt nagyobb terek állnak rendelkezésre, mint egy bevásárlóközpontban.

Forrás: MTI/Ujvári Sándor

A miniszter hangsúlyozta, hogy a helyi termelői piacok száma 2012 és 2019 között két és félszeresére emelkedett. A fogyasztói igények is alátámasztják a piacok és a regisztrált termelők számának növekedését, hiszen lehetővé teszik, hogy az élelmiszert és a gyümölcsöket helyi forrásból meg tudják venni az emberek. Magyarországon a piacokon rendszeresen elérhető élelmiszerek esetében a teljes magyar forgalom legalább 10 százalékát bonyolítják le, ez az arány a vidéki térségekben azonban még ennél is lényegesen magasabb.

 

 

Ahogy azzal korábban már lapunk is foglalkozott a helyi termelői piacok kiemelten fontosak a mostani járványhelyzetben, több olyan előírás, szabály, gyakorlati tanács is van, amit érdemes betartaniuk a biztonságos üzemelésükhöz. Bár a koronavírus terjedése kapcsán kialakult helyzetben a helyi, termelői piacok működésére vonatkozó speciális korlátozás jelenleg nincs érvényben, érdemes szem előtt tartani néhány alapelvet.

agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Minden megyében létrejön egy operatív munkacsoport az agrárium segítésére

2020. április 14. 07:29
Jakab Istvánnal, az Országgyűlés alelnökével, a MAGOSZ elnökével beszélgettünk.

Új kockázati tényezők jelentek meg az agrárszektorban

2020. március 12. 13:17
Új, nehezen modellezhető kockázati tényezők jelentek meg a globális agrárszektorban, mint például a klímatudatosság felerősödése, a fogyasztói szokások gyors változása, vagy az amerikai-kínai kereskedelmi háború. Magyarországon, ahol a hazai GDP 3,4 százalékát adja a mezőgazdaság, az Európából és Kínából begyűrűző hatásokon túl a munkaerőhiány, az erősödő inflációs nyomás és árfolyamhatás, a generációváltással járó problémakör, az egyre gyakrabban megjelenő állatbetegségek, illetve a 2021-től kezdődő új uniós támogatási ciklus a legfajsúlyosabb kérdések. Emiatt az agrárszektor szereplőinek a pusztán növekedés helyett az eredményjavításra és hatékonyságnövelésre is érdemes fókuszálniuk. Globálisan a jövedelmezőség csökkenését, Magyarországon viszont – az elmúlt évek emelkedése után - a még mindig világátlag alatti jövedelmezőség stagnálását várja 2020-ban az Euler Hermes.