Nagy István: az élelmiszerpazarlás megelőzése közös feladatunk

2024. október 17. 15:46
Az élelmiszerpazarlás megelőzésével, tudatos vásárlással mindenki sokat tehet a bolygóért - mondta az agrárminiszter az élelmezési világnap alkalmából tartott sajtótájékoztatón október 16.-án, szerdán Budapesten a Városligetben.
Nagy István: az élelmiszerpazarlás megelőzése közös feladatunk
Nagy István az Agrárminisztérium, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület közös rendezvényén kiemelte: a világnap jelentőségét jól mutatja, hogy az előrejelzések szerint a föld népessége 25 százalékkal növekedhet, a világ lakosságának élelmiszerigénye 60 százalékkal emelkedhet az évszázad közepére. A világnap "felhívás arra, hogy közösen tegyünk azért, hogy hosszú távon senki ne rekesztődjön ki az élelmiszerhez való hozzáférésből" - fogalmazott. Erre utal a világnap idei mottója is: "élelemhez való jog a jobb életért és jobb jövőért" - idézte a miniszter.
Fotó: Fekete István
 
Világszerte egyre nagyobb figyelmet kap az éhezés elleni küzdelem, a fenntartható mezőgazdaság és a társadalmi igazságosság - emelte ki. A kihívás az, hogy miként lehet biztosítani a termelésben fenntartható módon, az elosztásban pedig igazságosan élelmet minden ember számára. A népesség növekedésével, és az éghajlat változásával egyre fontosabb az innovatív és fenntartható megoldások megtalálása - hangsúlyozta, hozzátéve: az élelmezési rendszer jövője csak a fenntartható módszerek alkalmazásával lehet biztosított.
 
Kitért arra, hogy a magyar EU-elnökség keretében Magyarország is kiemelkedő szerepet vállal az élelmiszerpazarlás csökkentésére vonatkozó uniós szabályok formálásában. Nagy István emlékeztetett arra, hogy az élelmiszerpazarlás 30 százalékos csökkentését tűzték ki célul a kiskereskedelemben, az éttermekben, a háztartásokban együttesen, és 10 százalékos csökkentési célt a feldolgozási és gyártási szektorban.
 
Az eddigi eredményekről szólva elmondta, hogy Magyarország több mint negyedével tudta csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2016-ban elindított "Maradék nélkül" programjának a segítségével. Évente hozzávetőleg 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik a teljes hazai élelmiszerláncban. Közölte, hogy a felmérések szerint 2016-2022 között a teljes háztartási élelmiszer-hulladék mennyisége 12,1 százalékkal csökkent, míg a valós pazarlást jelentő kategórián belül 27,6 százalékkal.
 
Hozzátette, hogy a sikerre számos európai ország felfigyelt, és az Európai Bizottság jó gyakorlatként ajánlja a magyar programot. A csökkenés ellenére még mintegy 230 ezer tonna élelmiszert pazarolunk el évente - hívta fel a figyelmet. Mint mondta, ennyi étellel 430 ezer ember tudna jóllakni egy éven át, és a pazarlás egy főre vetítve 40 ezer forintos veszteséget jelent évente. Kitért arra is, hogy az élelmiszer-pazarlás csökkentésében jelentős szerepe van a fogyasztói edukációnak. Fel kell hívni az emberek figyelmét az élelmiszerek helyes tárolására, a minőségmegőrzési és a fogyaszthatósági idő közötti különbségre, a maradékok felhasználásának lehetőségeire - mondta. Hozzátette, hogy a Maradék nélkül program ebben is segít; a honlapjukon tárolási kisokos, fagyasztási segédlet és "maradékmentő receptek" is szerepelnek.
Fotó: Fekete István
 
Viorel Gutu, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgató helyettese és regionális képviselője arról beszélt, hogy a világnapot Magyarország kezdeményezésére hozták létre 1979-ben, megemlékezve a FAO 1945-ös alapításáról, hogy ráirányítsa a figyelmet az éhezésre.
 
Hozzátette: 1981 óta évente több mint 150 országban emlékeznek meg a világnapról. Az idei év fontos célja, hogy felhívja a figyelmet a kiegyensúlyozott táplálkozásra, az egészségesebb étrendre, és a fenntartható élelmiszertermelésre. Jelenleg több mint 2,8 milliárd ember nem tud hozzájutni az egészséges, tápláló élelmiszerhez, bár nem éhezik - mondta. Az éhezést súlyosbítják az időjárási katasztrófák és háborús konfliktusok. 
 
Az élelmiszerbiztonság az alapja az élelemhez való jognak - fejtette ki. Úgy vélte, hogy a fenntarthatóbb élelmezési rendszerek kialakításában az innovációnak, digitalizációnak is fontos szerepe van. Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke közölte: mintegy évi 15 milliárd forint értékű, 10 millió kilogramm élelmiszert tudnak megmenteni a megsemmisítéstől, hogy eljuttassák a rászorulóknak. Ismertette, hogy a FAO és az Élelmiszerbank idén már 19. alkalommal indította útjára az élelmezési világnapi adománykonvojt a belvárosban. Az idei, szerdai programra 200 méter hosszú járműkonvoj érkezett, a 19 kamionból álló kocsisor 30 ezer kilogramm tartós élelmiszert szállít. A 45 millió forint értékű szállítmányból a következő napokban 9 ezer élelmiszercsomag készül rászorulók számára. A konvoj szállítmányai a Magyar Élelmiszerbank Egyesület partnercégeitől érkeztek.
forrás: kormany.hu

Kapcsolódó cikkek

Veszélyes terméket hív vissza az Auchan, ne egye meg!

2024. március 22. 15:06
Idegen anyag esetleges jelenléte miatt csomagolt paninit hívott vissza az Auchan - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ma (márc.22.).

Svédországban borzalmasan drága, Indiában a földön rothad

2023. március 28. 11:19
Szinte az egész világon alapvető élelmiszernek számít a hagyma, mégis óriási különbségek tapasztalhatók az árak és termések között.
Svédországban a nagyon magas zöldségárak 72 éve a legnagyobb élelmiszerár-emelkedést okozzák, miközben hozzájárulnak az elmúlt 30 év legmagasabb inflációjához. Az infláció Svédországban 2023 februárjában 12%-ra emelkedett.
 
Szakértők szerint Svédországban 1951 óta nem volt ilyen drasztikus élelmiszerár-emelkedés.