Nagyon beindultak a beruházások az agráriumban

2017. április 28. 07:28
A hazai agrárcégek szinte minden területen többet költöttek fejlesztésre, mint egy évvel korábban – írja a Magyar Idők csütörtöki száma. A legtöbben új gépeket és berendezéseket szereztek be, a vállalkozások gépparkja több tíz milliárd forintból újulhatott meg. A kertészetekben eddig nem látott mértékben nőtt az ültetvénytelepítési kedv, az állattenyésztők pedig az állományuk bővítésére koncentráltak az elmúlt évben.

Bár a legtöbb vidékfejlesztési pályázat elbírálására és kifizetésére még ­várniuk kell a gazdáknak, a beruházási kedv már az elmúlt évben érezhetően nőtt az ágazatban. Az Agrárgazdasági ­Kutatóintézet (AKI) statisztikája szerint az előző évhez képest 8,6 százalékkal nőtt a fejlesztésekre fordított forrás a mezőgazdaságban. Mindez összesen nagyjából 118 mil­liárd forintot tett ki, egy évvel korábban 108 milliárd forintot költöttek erre a célra a gazdák.

A legtöbben mezőgazdasági gépeket és berendezéseket vásároltak. Az agrárcégek gépparkja több mint ötvenmilliárd forint értékkel bővült. Ez az előző évinél 25 százalékkal nagyobb ráfordítást jelent. A szakemberek szerint mindez egyrészt a kedvező feltételek mellett elérhető finanszírozási lehetőségeknek köszönhető, másrészt tavaly a kapacitásbővítés helyett a technológiai újítások és a géppark megújítása kerülhetett előtérbe az agrárcégeknél. A technológiai színvonalukat jellemzően a nagyobb vállalkozások és a növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok javították.

Az ágazatok közül a legtöbb beruházás a növénytermesztésben valósult meg. A kertészetek 636 millió forintból új gyümölcs- és szőlőültetvényeket telepítettek. Az ültetvények esetében a növekedés egyértelműen a vidékfejlesztési programnak köszönhető. Az e célra rendelkezésre álló, mintegy 19 milliárd forint kerettel meghirdetett felhívásra még mindig jelentkezhetnek az érdeklődők, a kertészetek mellett pedig hamarosan a szőlősgazdák előtt is megnyílik a lehetőség, így új ültetvény telepítésére is nyerhetnek európai uniós támogatást.

Gépbeszerzésre még ennél is nagyobb összeget, több mint 28 mil­liárd forintot fordítottak a kertészetek és a növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok. A gépek közül a traktorok voltak a legkelendőbbek, ezekből az ágazatban több mint 420 darab kelt el. A különböző talajművelő, szállító- és permetezőgépek is igencsak népszerűek voltak.

Az állattenyésztésben érdekelt vállalkozók elsősorban az állomány bővítésére koncentráltak. Tenyész- és igásállatok beszerzésére 29 milliárd forintot szántak. Különböző mezőgazdasági gépeket és berendezéseket 326 millió forint értékben vásároltak, a legtöbben tejtartályt és keltetőgépet szereztek be. Az építményeknél a baromfitartók voltak aktívak, szárnyasoknak készült ólakat 2,7 milliárd forintból létesítettek, ezt követték a trágyatárolók ötszázmillió forintot meghaladó összeggel. Ez utóbbi esetében minden bizonnyal a vidékfejlesztési pályázat is ösztönözte a fejlesztéseket.

Bár a korábbi időszakkal ellentétben ma már a bankszektor is kiemelten kezeli a mezőgazdasági partnereit, a legtöbb agrárvállalkozás még mindig a saját pénzét költi szívesen fejlesztésre. A 118 milliárdos fejlesztési összegből a támogatások nagysága 706 millió forintot tett ki. Az AKI statisztikája szerint a beruházások 82 százalékban saját forrásból, hat százalékban banki hitelből valósultak meg, a lízingelt berendezések aránya pedig 11 százalékot tett ki.

A lízing egyébként egyre kedveltebb a gazdák körében. A Magyar Lízingszövetség adatai szerint az idén megkötött szerződések 15 százaléka mezőgazdasági gépre szólt. Míg 2007 és 2013 között évente 44 milliárd forintra rúgott a mezőgépek esetén az új lízingek összege, addig 2014 és 2016 között évente 70 milliárd forint felett volt a summa.


otpagrar.hu

Kapcsolódó cikkek

Krízishelyzet: még nem tudni, mi lesz az áfacsalt UHT-tejekkel

2016. szeptember 09. 08:51
A magyar tejipar versenyképessége jelentős innováció nélkül nem növelhető hosszú távon, de ami még fontosabb: a jó minőségű alapanyagokat itthon kell feldolgozni, ahelyett, hogy külföldre vinnénk – mondta Mélykuti Tibor, az Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatója az idei Coop Rally-n. A jövő évi áfacsökkentéstől dinamikus növekedésre számít az ágazat, de továbbra is kérdéses, hogy az áfacsalásban leginkább érintett UHT-tej áfája is csökkenhet-e 2017-ben.

Lázár győzött Orbánnál: megszüntetik Fazekas csúcshivatalát

2016. június 15. 09:42
Mégiscsak megszünteti az uniós és hazai agrár- és vidékfejlesztési támogatások kifizető ügynökségeként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH) a kormány. Ezzel egyértelművé vált, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter akarata érvényesült az MVH-t eddig irányító és a megszüntetést ellenző Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterrel szemben. A kormány határozata szerint az agrár-csúcshivatalnak számító MVH feladatait az államkincstárnak, a Miniszterelnökségnek, a Földművelésügyi Minisztériumnak és a kormányhivataloknak kell átvenniük 2017. január elsejéig. Erősen kétséges azonban, hogy az átszervezést addig végre lehet-e hajtani, mert az átalakítás miatt akár a teljes új szervezeti és működési mechanizmus uniós akkreditációjára is szükség lehet, amely viszont akár éveket is igénybe vehet. Ez esetben pedig az MVH megszüntetése ezermilliárdos nagyságrendben veszélyeztethetné a támogatások kifizetését.