NAK: súlyos károkat okoz a mezei pockok elszaporodása
2023. október 18. 17:40
Az ukrán import okozta gabonapiaci válság és a három évtizede nem látott inputanyag- áremelkedés mellett a mezei pockok elszaporodása is tovább nehezíti a hazai szántóföldi növénytermesztés helyzetét – írta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) legfrissebb cikkében.
Az idei invázió a korábbi években megszokottnál is jelentősebb, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a rágcsálók okozta károk mérséklése érdekében azt kéri a hatóságoktól, hogy szélesítsék ki a védekezés lehetőségeit, a károkozásnak jobban kitett területeken az egyszerűbb kijuttatási módszerek és a magasabb dózisok engedélyezését.
Hiába volt idén kegyes az időjárás a hazai mezőgazdasági termelőkhöz, a szántóföldi növénytermesztőknek így is súlyos nehézségekkel kell szembenézniük.
A tavalyi rendkívüli aszályos esztendő után ebben az évben az ukrán gabona és más mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termékek korlátlan beáramlása miatt zuhanó terményárak lehetetlenítik el a gazdaságok működését. A mélyen az önköltségi szint alatt lévő gabonapiaci árak súlyos veszteségként jelennek meg a termelőknél.
A gazdák ráadásul a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború okozta nehézségek miatt már korábban felélték a tartalékaikat, három évtizede nem tapasztaltak olyan mértékű inputanyag-áremelkedést, mint amivel az elmúlt két évben szembe kellett nézniük.
A költségek emelkedése pedig számos területen a mai napig nem ért véget.
Miközben a negatív piaci folyamatok ágazati szinten súlyos veszteséget vetítenek előre, a termelők dolgát a szántóföldeken elszaporodott mezei rágcsálók is megnehezítik. A mezei pocok folyamatos rágásával számtalan növényt tönkretesz, ezért veszélyes károsítónak számít.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához érkezett termelői jelzések alapján a rágcsálók elszaporodása számos kultúrában jelentős kárt okozott az idén, egyes helyeken 60-100 százalékos pusztítást hagynak maguk mögött a pockok.
Az elmúlt időszakban több tényező is kedvezett a rágcsálók elszaporodásának. A hosszú ősz, az enyhe, száraz, csapadékszegény tél és a korai tavaszodás is kedvező feltételeket teremtett a pockoknak. Emellett az agrotechnika változása is felelőssé tehető az invázióért.
Az európai uniós agrártámogatások feltételrendszerének változása miatt előtérbe került a forgatás nélküli talajművelés, a tarlóhántás elmaradása, a területek ugaroltatása. Így a pockok járatait nem bolygatják meg a termelők, és korlátlanul szaporodhatnak a rágcsálók.
A pocok rendkívüli szaporaság jellemzi, hogy egy pár szaporulata egy évben akár 150-200 egyed is lehet, azaz egy populáció képes megszázszorozni magát.
A hatóság jelenleg két készítményt engedélyezett a mezei pocok gyérítésére, ezekkel a szerekkel azonban csak a járatokban lehet védekezni – előzetesen benyújtott regisztrációs kérelem után –, felületkezelésre nem használhatók.
Úgy tűnik azonban, hogy a már engedéllyel rendelkező szerekkel az idei pocokinvázió ellen nem lehet eredményesen védekezni.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ezért azt kéri a hatóságoktól, hogy szélesítsék ki a védekezés lehetőségeit annak érdekében, hogy megakadályozható legyen a mezei pockok a mostaninál is súlyosabb kártétele a hazai termőföldeken.
A NAK minden olyan technológiai megoldást támogat, amellyel a mezei pocok kártétele minimalizálható, ideértve az új, innovatív technológiák térnyerésének biztosítását, valamint a károkozásnak jobban kitett területeken az egyszerűbb kijuttatási módszerek és a magasabb dózisok engedélyezését.
forrás: agrotrend.hu/NAK
Kapcsolódó cikkek
Nagy István: véget kell vetni az EU képmutató mezőgazdasági politikájának
2024. május 29. 15:14
Miközben az európai gazdákon minden szabályt számon kérnek, az Európai Unió vezetői azt is megtiltják, hogy az ukrán határon ellenőrizzék azon termékeket, amelyek Európa belsejébe mennek; június 9-én véget kell vetni ennek a képmutató politikának - fogalmazott az agrárminiszter az M1 aktuális csatornán ma reggel.
Természeti örökségünk megőrzése feladat és felelősség
2023. december 06. 15:33
Európában egyedülálló módon az ország területének több mint 21 %-a, azaz 2 millió hektár Natura 2000 terület, több mint 9 %-a, mintegy 850 ezer hektár pedig országos jelentőségű védett természeti terület – jelentette ki Rácz András dec. 5.-én, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) központi zárórendezvényén, Kecskeméten.
