Ne maradjon fedetlen a talaj, mert elviszi a szél
2023. május 30. 12:49
Évről-évre erőteljesebb a csapadékhiány, s az M1-esen bekövetkezett tömegbaleset is arra figyelmeztet: mindenkinek át kell gondolnia, folytathatja-e az eddigi hagyományos talajművelést.
Az országnak vannak olyan részei – főleg az Alföldön – ahol egyértelműen kevesebb a csapadék, másutt – például a Nyugat-Dunántúlon, az Alpokhoz közel – a mennyiség majdnem hozza a szokásos átlagot, viszont az eloszlása nagyon kedvezőtlen. Ezért kell olyan agrotechnikát alkalmazni, ami segít megőrizni a talajban lehulló nedvességet.

Első körben nagyon fontos lenne visszahozni a szervestrágya-használatot, mely nemcsak folyamatos táplálékot nyújt növényeinknek, a humuszképzésért felelős mikroorganizmusoknak, és más kisebb élőlényeknek, melyek szintén a talajállapotért felelősek, hanem a benne lévő szalma rostjai javítják a talajszerkezetet is.
A szántás helyett inkább mélylazítást végezzünk, a tarlót pedig csak sekélyen munkáljuk el tárcsával, vagy kombinátorral, épp csak annyira, hogy jócskán maradjon a felszínen szerves anyag, növénymaradvány.
Ez csökkenti a párolgást és megfelelő mikroklímát is teremt az előbb említett hasznos kis élőlényeknek. De ha csak mulcsozunk és egyáltalán nem mozgatjuk a felszínt (no till), az még jobb.
A legjobb, ha a lekerülő főnövény után takarónövényt vetünk, ami fent maradhat akár télen is, így őrizve a lehulló csapadékot a talajban – attól nem kell félni, hogy ezek majd elszívják a nedvességet a földből, sőt, ellenkezőleg, gyökérzetük segít azt levezetni a mélyebb rétegekbe. Érdemes azonban jól átgondolni, milyen keveréket vetünk, mert például az olajretekkel magunkra húzhatjuk azokat a rovarkártevőket, melyek például a repcét jelentősen károsíthatják. igazítsuk tehát a takarónövény-keveréket a növénykultúrához, amit majd termelni szeretnénk. Ha pedig nem figyelünk oda és felmagzik a takarónövényünk, akkor egyrészt az elhullajtott mag gyomosító lehet a főnövény időszakában, illetve az elöregedett, túlságosan rostos növények lebontása nitrogént vonhat el a főkultúrától.
Továbbá vissza kellene hozni a régi, jól bevált vetésforgót is. A pillangosók beiktatása például nemcsak gyökértömegével, hanem nitrogén-megkötő képességével is sokat javíthat talajainkon.
Csak a fontos talajműveleteket szabad elvégezni, semmiképp sem szabad túlművelni, „asztal simaságúvá" dolgozni, ezzel túlszárítani a talajt. Ma már akár egy MTZ traktorhoz is lehet kapni olyan vetőgépet, ami a szántatlan, elmunkálatlan, növényi maradványokkal fedett talajba is képes vetni.
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Franciaország nem kér a foszmettel kezelt cseresznyéből
2023. április 03. 11:56
Egyszerűen betiltják a forgalmazását.
A francia kormány döntése értelmében olyan országokból nem importálható cseresznye, ahol a foszmet használata még engedélyezett – írja a fruitveb.hu
Nemzeti védzáradékot alkalmaznak
Az Európai Bizottság 2022/94. végrehajtási rendeletében nem hosszabbította meg 2022. január 24-én a foszmet hatóanyag forgalomba hozatali engedélyét. Ez akkor azzal járt, hogy valamennyi tagállamban május 1-ig visszavonták a foszmet hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerekre vonatkozó engedélyeket, illetve 2022. november 1-ig biztosítottak türelmi időt a meglévő készletek felhasználására.
Ez nagyon fájna: az EU totálisan átírná a támogatásokat
2024. december 02. 14:31
Alapjaiban írná át az Európai Bizottság az EU agrártámogatási rendszerét. Lényeges elem lenne a területalapú támogatások eltörlése.