Ne maradjon fedetlen a talaj, mert elviszi a szél

2023. május 30. 12:49
Évről-évre erőteljesebb a csapadékhiány, s az M1-esen bekövetkezett tömegbaleset is arra figyelmeztet: mindenkinek át kell gondolnia, folytathatja-e az eddigi hagyományos talajművelést.
Az országnak vannak olyan részei – főleg az Alföldön – ahol egyértelműen kevesebb a csapadék, másutt – például a Nyugat-Dunántúlon, az Alpokhoz közel – a mennyiség majdnem hozza a szokásos átlagot, viszont az eloszlása nagyon kedvezőtlen. Ezért kell olyan agrotechnikát alkalmazni, ami segít megőrizni a talajban lehulló nedvességet.
Ne maradjon fedetlen a talaj, mert elviszi a szél
Első körben nagyon fontos lenne visszahozni a szervestrágya-használatot, mely nemcsak folyamatos táplálékot nyújt növényeinknek, a humuszképzésért felelős mikroorganizmusoknak, és más kisebb élőlényeknek, melyek szintén a talajállapotért felelősek, hanem a benne lévő szalma rostjai javítják a talajszerkezetet is.
 
 
A szántás helyett inkább mélylazítást végezzünk, a tarlót pedig csak sekélyen munkáljuk el tárcsával, vagy kombinátorral, épp csak annyira, hogy jócskán maradjon a felszínen szerves anyag, növénymaradvány.
 
Ez csökkenti a párolgást és megfelelő mikroklímát is teremt az előbb említett hasznos kis élőlényeknek. De ha csak mulcsozunk és egyáltalán nem mozgatjuk a felszínt (no till), az még jobb.
 
A legjobb, ha a lekerülő főnövény után takarónövényt vetünk, ami fent maradhat akár télen is, így őrizve a lehulló csapadékot a talajban – attól nem kell félni, hogy ezek majd elszívják a nedvességet a földből, sőt, ellenkezőleg, gyökérzetük segít azt levezetni a mélyebb rétegekbe. Érdemes azonban jól átgondolni, milyen keveréket vetünk, mert például az olajretekkel magunkra húzhatjuk azokat a rovarkártevőket, melyek például a repcét jelentősen károsíthatják. igazítsuk tehát a takarónövény-keveréket a növénykultúrához, amit majd termelni szeretnénk. Ha pedig nem figyelünk oda és felmagzik a takarónövényünk, akkor egyrészt az elhullajtott mag gyomosító lehet a főnövény időszakában, illetve az elöregedett, túlságosan rostos növények lebontása nitrogént vonhat el a főkultúrától.
 
Továbbá vissza kellene hozni a régi, jól bevált vetésforgót is. A pillangosók beiktatása például nemcsak gyökértömegével, hanem nitrogén-megkötő képességével is sokat javíthat talajainkon.
 
Csak a fontos talajműveleteket szabad elvégezni, semmiképp sem szabad túlművelni, „asztal simaságúvá" dolgozni, ezzel túlszárítani a talajt. Ma már akár egy MTZ traktorhoz is lehet kapni olyan vetőgépet, ami a szántatlan, elmunkálatlan, növényi maradványokkal fedett talajba is képes vetni.
 
forrás: agroinform.hu

Kapcsolódó cikkek

Nőtt a kereslet az őshonos tyúkokra

2022. december 30. 12:36
A baromfiágazatot a madárinfluenza állandó veszélye is fenyegette ebben az évben. Minden baj ellenére rég nem volt ekkora az érdeklődés az őshonos tyúkok és tojásaik iránt, ami főként az önellátásra törekvésnek köszönhető.

Két év alatt közel 20 tonnányi illegális szemetet szállítottak el erdeinkből

2023. március 06. 14:26
Az állami erdőgazdaságok elkötelezett hívei a természeti környezet megóvásának, magas szakmai színvonalon gyarapítják és felügyelik hazánk természeti örökségét. Kiemelt figyelmet fordítanak az általuk kezelt erdőterületek hulladékmentes állapotban tartására. 2020-tól 2022 év végéig közel 20 tonnányi illegális szemétlerakatot szűntettek meg erdeinkben.
Nincs annál szomorúbb látvány, mint amikor az ember családjával kirándul és az erdőben szeméthalmokat, illegális hulladék lerakatokat talál. A Tisztítsuk meg az Országot! projekt keretében az erdők, mezők is mentesülnek a hulladéktól, mert a programba bekapcsolódtak az állami erdészeti társaságok is a kezelésükbe tartozó területek illegális hulladéktól való mentesítésével. A Program lebonyolítása érdekében jött létre a HulladékRadar applikáció, amellyel az erdő látogatói az erdőben elhelyezett és észlelt illegális hulladék alapadatait és helyszínét is bejelenthetik.