Ne nyúljunk az őzgidákhoz!

2024. április 17. 15:02
A kirándulók többsége a legrosszabbra gondol, ha elárvultnak tűnő őzgidát talál. Nem kell megmenteni őket, legfeljebb gyönyörködni a látványukban.
Ne nyúljunk az őzgidákhoz!
A Kerecsendhez közeli Berek erdőben ezernyi csodára bukkanhat a kiránduló. Ercsényi Károly, helyi lakos rendszeresen járja az erdőt és megörökít minden szép pillanatot, amit séta közben lát. Közösségi oldalán ma egy régebbi felvételt osztott meg. Mivel évtizedek óta lelkes természetbarát, a Berekerdő minden növény- és állatfaját jól ismeri, tudja, hogy az őzgidák ilyenkor nem szorulnak segítségre. Anyjuk egész biztosan a közelben van, s gondoskodik róluk. A pillanat szépségét azonban meg lehet örökíteni, hiszen a látvány szívet melengető.
 
Az őzgidák minden évben április és július között születnek meg, nagy többségük pedig májusban, júniusban. Az erdőjárók illetve a kirándulók többsége a legrosszabbra gondol, ha elárvultnak tűnő őzgidát talál, látszólag magányosan, a semmi közepén.
Fontos tudni, hogy nem minden magányos, anyja nélkül megtalált gida vár emberi segítségre. Sőt, kifejezetten árthatunk is az állatnak, ha megmentjük – hívja fel a figyelmet az Országos Magyar Vadászkamara a közleményében. Azt írják, hogy a fűben lapuló, nemrég született vadak csak látszólag védtelenek és elárvultak. A suta ugyanis többnyire akkor hagyja egyedül – azaz fekteti el – az utódját, ha veszélyt érez vagy pedig táplálékért megy. A gida ilyenkor ösztönösen meglapul, és próbál mozdulatlanul, rejtőzködő foltjaival beleolvadni a környezetébe. Mivel nem menekül, sokan azt gondolhatják, hogy az állat beteg.
 
Mások csak a házi kedvenceknél megszokott módon bánnak vele, megsimogatják a valóban aranyos vadat. Ez sem ajánlott azonban.
 
Ilyenkor ugyanis a gidán és környezetén rajta marad az ember szaga, ezért az anyja már nem fogja elfogadni, szoptatni. Mindez akár a kis őz életébe is kerülhet, mert vagy éhhalál vár rá, vagy védelem nélkül könnyen a ragadozók prédájává válhat.
 
Az út mentén talált gidákat sem szabad befogni, hazavinni, és otthoni nevelésükbe kezdeni, figyelmeztetnek a szakemberek. Jogilag ugyanis addig, amíg a vad él, az állam tulajdonának számít. Így ha valaki hazavisz egy gidát vagy borjút, a Büntető Törvénykönyv értelmében lopást követ el. Másrészt komolyan veszélyezteti a vad életét is a megfelelő ismeretek híján.
 
Ha tehát úgy ítéljük meg, hogy az őzikének valóban segítségre van szüksége, akkor inkább értesítsük a területileg illetékes állatvédő szervezetet! – ezt tanácsolja a vadászkamara közleménye.
 
forrás: agrotrend.hu / heol.hu

Kapcsolódó cikkek

50 éve alapították hazánk első nemzeti parkját

2023. január 16. 10:49
1973-ban alakult meg hazánk első nemzeti parkja, a terület egyedülálló természeti, illetve néprajzi értékeinek megőrzése és védelme céljából. A Hortobágyi Nemzeti Park létrehozását segítette a kormányzathoz benyújtott "Pro Natura" memorandum, amelyet 21 nemzetközi hírű tudós aláírásával hitelesített.
A nemzeti park eredetileg mintegy 52 ezer hektáros területen jött létre, amely az elmúlt 50 évben csaknem 82 ezer hektárra bővült. Egész területe bioszféra rezervátum, a Ramsari-egyezmény értelmében pedig több mint 20 ezer hektár tartozik a nemzetközileg számontartott vizes élőhelyek közé.
 

Olcsóbban termeszthető, mint a kukorica. Mi az?

2023. május 09. 10:47
2023-at a köles évének nyilvánította az ENSZ élelmezésügyi szervezete, a FAO.
A szervezet arra szeretné ráirányítani a figyelmet, hogy ez az a haszonnövény, melyre az erősödő klímaváltozás nincs akkora hatással, mint más termesztésbe vont növényfajunkra.
Az elmúlt évtizedekben Magyarországon visszaszorult a termesztése, de úgy tűnik, újra a jövő növénye lehet, hiszen amellett, hogy jól tűri a szárazságot, ásványi anyagokban az egyik, ha nem a leggazdagabb gabona.