A kötetlen munkarendet – az esetleges visszaélések elkerülése érdekében – csak akkor lehet elrendelni, ha ez a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel valóban lehetséges. Ha például a munkaidőnek szükségszerűen igazodnia kell a munkáltató nyitvatartási idejéhez (például eladó, szakács, biztonsági őr esetében), nem lehet szó kötetlen munkarendről. További feltétel, hogy a munka nagyfokú önállósággal elvégezhető, a teljesítménykövetelmények pedig személyre szólóan meghatározhatók legyenek. A feltételek teljesülése a munkaügyi ellenőrzés során számon kérhető, ahogyan az megtörtént a Kúria Mfv. II. 10.086/2016. számú ítéletét képező, tanulságos esetben is.

V. Gy. frissáru-vezetőként, K. A. irodavezetőként, G. V. áruházvezető-helyettesként állt a munkáltató alkalmazásában. A munkáltató elvárta, hogy az áruház nyitvatartási idejében hétfőtől szombatig 6–22 óra között, vasárnap 8–19 óra között egy-egy ügyeletes vezető tartózkodjon az áruház területén munkavégzés céljából.

Egy munkaügyi ellenőrzés eredményeként az eljáró hatóság arra kötelezte a munkáltatót, hogy vezessen a jogszabályi előírásoknak megfelelő, a munkavégzés tényleges kezdő és befejező időpontját, illetve tartamát tükröző munkaidő-nyilvántartást, többek között az említett három munkavállaló munkaidejét érintően. A hatóság megítélése szerint a munkaidő-nyilvántartás a vizsgált időszakban nem tükrözte a valóságnak megfelelően az áruház vezetőhelyettesei vonatkozásában a munkavállalók munkaidejének kezdő és befejező időpontját. A vezetők a ledolgozandó munkaidőről hetente munkaidő-beosztást készítettek, úgy, hogy a három helyettes közül hétfőtől szombatig legalább egy fő 7.30-tól 16 óráig, illetve egy fő 14 órától 22.30 óráig, vasárnap egy fő 7.30 -tól 16 óráig került beosztásra. A határozat utalt arra is, hogy K. A. 2013. május 12-én 18 órától 2013. május 13-án 3 óráig leltározást végzett, a munkaidő-nyilvántartásban azonban az szerepelt, hogy 7 óra 30 perctől 16 óráig végzett munkát.

adozona.hu