Nem közeledtek az álláspontok

2018. november 22. 07:49
2018. november 20-án, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán tisztázó megbeszélést folytattak a szociális partnerek a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi emeléséről, de az álláspontok nem közeledtek.

Az ülés elején mind a munkavállalói mind a munkáltatói oldal kifejtette, hogy a függő kérdésekben várják a kormány végleges álláspontját, mivel a szociális hozzájárulási adó 2%-os csökkentésének időpontja, valamint a béren kívüli juttatások adóterhe alapvetően befolyásolja a tárgyaló felek pozícióit.

Rolek Ferenc a munkáltatói oldal szóvivőjeként megismételte az előző ülésen tett ajánlatát. Eszerint a jelenlegi feltételek mellett a kötelező bérelemek 5%-os emelésére látnak lehetőséget. Hozzátette, ezt az ajánlatot 2%-al tudnák emelni, ha 2019. január 1-ével, történne meg a 2%-os járulékcsökkentés.

Rolek Ferenc felvetette, hogy 2019-re a jelenlegi feltételek mellett el tudnának képzelni egy kétlépcsős emelést. Ezen azt értette, hogy a január 1-i 5%-os emelés július 1-ével kiegészülne plusz 2%-al.

Mészáros Melinda kérésére a testület megbeszélést folytatott egy többéves megállapodás feltételeiről. Egyetértés alakult ki a munkavállalói oldal és a munkáltatói oldal között, hogy a kétéves megállapodás lenne az optimális, mely elősegítené a kiszámíthatóságot. A gazdasági bizonytalanságok miatt a munkáltatók a második évre vonatkozó megállapodás érvényességét az infláció és a termelékenység rögzített értékének teljesülésétől tennék függővé. A munkáltatói részről Zs. Szőke Zoltán újból kérte a szociális hozzájárulási adó vonatkozásában a hatéves megállapodás módosítását, mivel – véleménye szerint - enélkül a kétéves megállapodás is kérdéses.

A két oldal vitát folytatott a gyengébb gazdasági pozícióban lévő vállalkozások problémáiról is. Ennek során a felek egyetértettek abban, hogy a társadalompolitikai szempontokat (pl. a kis települések ellátásának nehézségeit) más kormányzati intézkedésekkel kell kezelni. Mészáros Melinda kiemelte, hogy ez a probléma nem akadályozhatja meg a bérek emelését. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a béremelésre a munkáltatóknak saját forrásból is áldozni kell, nem támaszkodhatnak kizárólag a járulékcsökkentésre.

Az ülés végén a két oldal kérte a kormányt, hogy - a korábbi évekhez hasonlóan - adja át a tárgyalócsoportoknak a minimálbér és a garantált bérminimum emelésében érintett munkavállalók számát, ágazati és területi összetételét bemutató adatokat.

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Ezekre kell figyelni a munkaviszony megszüntetésével összefüggésben

2019. szeptember 17. 12:24
A munkaerő-hiányra tekintettel a munkavállalók egyre könnyebben váltanak munkát, gyakran a felmondási időt sem dolgozzák le. Ezzel egyidejűleg a munkáltatók sokkal elnézőbbek, hiszen tisztában vannak azzal, hogy megfelelő munkaidőt sok esetben tetemes idő alatt sem lehet találni. Amennyiben bármelyik fél a munkaviszony megszüntetése mellett döntene bizonyos alapvetéseket feltétlenül érdemes tudni.

Hol van még tartalék munkaerő?

2019. november 12. 08:16
A KSH legutóbbi, július–szeptemberi tájékoztatása szerint a 15–24 éves korcsoport 29,2 százalékos foglalkoztatási rátája után a második legalacsonyabb érték az 55–64 éves korcsoport 56,9 százalékos foglalkoztatottsága. Ebben a korcsoportban nyilván vannak olyan nyugdíjasok, akik már nem akarnak vagy fizikai-egészségi okok miatt nem tudnak dolgozni. Vállalatoktól hallhatók olyan vélemények is, hogy az idősebb korcsoportba tartozókat elküldik, mert egyrészt már nehezebben alkalmazkodnak a változó körülményekhez, másrészt a korral a keresetük is magasabb lett. Ezért gazdaságosabb a cégnek olcsóbb és könnyebben irányítható fiatalokkal lecserélni őket. Azonban ha megnézzük az Eurostat felnőttképzéssel kapcsolatos friss jelentését, akkor még egy érdekes jellemzőre fel kell figyelnünk.