Nemzeti kincsünk a hazai vadállomány
2024. február 09. 16:01
A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás a követendő elv. Csak így biztosítható ugyanis, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag, értékes természeti környezete és biodiverzitása – mondta Nagy István agrárminiszter csütörtökön, Budapesten, a FEHOVA megnyitóján
A tárcavezető a rendezvényen hangsúlyozta, elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a magyarországi erdők állapota tovább javuljon, területük bővüljön, a fenntartásukat végző vállalkozások pedig versenyképesek legyenek. Hozzátette, a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékban részesedik az erdőgazdálkodás, amely csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítható. Ezek a források pedig hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a fával borított területek aránya 22 százalékról 27 százalékra emelkedjen. Így az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a hazai erdőkre 2027-ig.
Nagy István kiemelte, mindannyian büszkék lehetünk a vadállományunkra, amelyre szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy nemzeti kincsünk. Ezzel az örökséggel pedig felelősen kell gazdálkodnunk, hogy megőrizzük a jövő generációi számára. Jobb minőségű vadállomány kialakítására kell törekedni, olyan optimális létszámra, ami megteremti a vadgazdálkodási ágazat összhangját a mező- és erdőgazdálkodással. Az agrárminiszter a 2022/2023-as vadgazdálkodási évről azt mondta, az ágazat több mint 3 milliárd forintos eredményt realizált. Ebben az időszakban 1449 vadászterületen mintegy 450 ezer mezei nyulat és fácánt hasznosítottunk, valamint 345 ezer nagyvadat.
A miniszter kitért arra is, hogy az egyedülálló vadállományunknak köszönhetően hazánkban csaknem 50 vállalkozás foglalkozik vadhúsfeldolgozással. A feldolgozott 3 500 tonna vadhús mintegy 90 százalékát exportáljuk. A legfontosabb felvevőpiacunk Németország és Olaszország. A vadhús amellett, hogy különleges ízélményt biztosít, élettani szempontból is számos jótékony tulajdonsággal bír. Nagy István felhívta a figyelmet arra is, hogy az agrártárca olasz mintára vizsgálja a műhús gyártásának és forgalmazásának betiltási lehetőségét.
A tárcavezető hozzáfűzte, hogy erdeinkre, vizeinkre is kiemelt figyelmet kell fordítanunk, éppen ezért az idei év jelentős eseménye lesz a Nemzeti Horgászturisztikai Stratégia elfogadása.
forrás:AM Sajtóiroda
Kapcsolódó cikkek
A min-tillhez nem pénz kell sok, hanem bátorság +VIDEÓ
2024. március 25. 13:31
A talajmegújító gazdálkodás elkezdéséhez csak bátorság kell, semmi más – véli a békéssámsoni Jó László, aki 10 évvel ezelőtt tette le az ekét.
Itt vannak a lesújtó számok: már ennyibe kerül a búza és a kukorica itthon
2023. január 18. 12:06
Továbbra is komoly gondok vannak a hazai agráriumban, főleg, ha az árakról van szó. 2022-ben egy bődületes drágulási hullám söpört végig a mezőgazdaságban, elég, ha csak a munkabérek emelkedésére, az energiaválságra vagy a súlyos aszályra gondolunk. Európa-szerte, köztük Magyarországon is hétről hétre láthattuk, ahogyan pusztulnak a növények a földeken, égtek ki a legelők, amik nem meglepő módon nem segítették a termelők helyzetét. Ami pedig a gabonanövényeket illeti, nem túl rózsás a helyzet, áremelkedésekkel és kiesésekkel találkozhattak a gazdák.
Az AKI adatai szerint Magyarországon az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 120 ezer forint/tonna (+19 százalék az egy évvel korábbihoz képest), a takarmánykukoricáé 124 ezer forint/tonna (+36 százalék) volt 2023 január első hetében. A drágulás pedig tavaly is jól lekövethető volt, tulajdonképpen hónapról hónapra emelkedtek az árak a gabonák tekintetében, a kukorica pedig övön aluli ütést kapott, olyannyira, hogy még importra is szorultunk, ami korábban még nem fordult elő.
