Az Európai Unió tagállamai kétévente rendszeres statisztikákat gyűjtenek a vállalkozások és a magánháztartások által termelt és kezelt hulladékról, hogy felmérjék a hulladéktermelés általános tendenciáit, és figyelemmel kísérjék az Európai Unió hulladékpolitikájának működését a hulladékhierarchia szempontjából. Az egyes hulladékáramokra vonatkozó adatokat azért gyűjtik, hogy nyomon kövessék, hogy az uniós tagállamok teljesítik-e az uniós hulladékjogszabályokban meghatározott mennyiségi célokat.

 

A  vonaldiagramon az EU szemét importjának és exportjának alakulását láthatjuk 2004 és 2022 között. Az látható, hogy az export mindig is jóval dominánsabb volt, mint az import, és míg 2004-ben egészen közeli értékeket látunk az olló elég erős nyílásban van az elmúlt 18 évben. Vannak ingadozások, például 2015-ben az exportnál is látni egy kisebb bezuhanást, de azóta jelentős növekedés figyelhető meg. Az import esetén a diagram maximuma 2021-ben látható, ahhoz képest 2022-re némi csökkenés tapasztalható. 

 

2022-ben az EU 32,1 millió tonna hulladékot exportált az EU-n kívüli országokba. Ez 2021-hez képest enyhe, 3%-os csökkenést jelentett. Az EU-n kívüli országokból származó hulladékimport 2021 óta 5%-kal csökkent, és 18,7 millió tonnát tett ki. Ez az információ az Eurostat által közzétett, a hulladékkereskedelemre vonatkozó éves adatokból származik.

 

Törökország: az EU hulladékkivitelének fő célországa

2022-ben az EU-ból exportált hulladék legnagyobb célországa Törökország volt. Ugyanis a 12,4 millió tonnás mennyiséggel a teljes hulladékkivitel 39%-át tette ki. A második legnagyobb célország India volt, ahová 2022-ben 3,5 millió tonna hulladék érkezett az EU-ból, ezt követte az Egyesült Királyság (2,0 millió tonna), Svájc (1,6 millió tonna), Norvégia (1,6 millió tonna), Egyiptom (1,6 millió tonna), Pakisztán (1,2 millió tonna), Indonézia (1,1 millió tonna), Marokkó és az Egyesült Államok (mindkettő 0,8 millió tonna).

 

Az EU-ból származó összes hulladékkivitel felét a vasfémhulladék teszi ki. 2022-ben az EU 17,8 millió tonna vasfémhulladékot (vas és acél) exportált, ami az EU-ból származó összes hulladékexport 55%-át teszi ki. A fő célország ebben az esetben is Törökország volt, ahová 10,7 millió tonna, az EU-ból exportált összes vasfémhulladék közel kétharmada (60%) érkezett.

 

Jelentős mennyiségű papírhulladékot is exportáltak, amely 2022-ben 4,9 millió tonnát, azaz az EU hulladékkivitelének 15%-át tette ki. A papírhulladékot illetően a fő célország India volt, a teljes papírhulladék-kivitel 30%-a érkezett ebbe az országba.

 

Importoldalon az EU-ba 4,2 millió tonna vasfém, az összes hulladékimport 22%-a és 2,4 millió tonna papír, az összes hulladékimport 13%-a érkezett. A legnagyobb mennyiségű hulladék az Egyesült Királyságból érkezett - 1,3 tonna vagy az összes vasfémhulladék 33%-a, illetve 1,2 tonna vagy az összes papírhulladék-behozatal 49%-a.

 

A Pénzcentrum kötelező visszaváltási rendszer kutatása

A Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közösen végez kutatást, hogy felmérje és megvizsgálja, hogy milyen társadalmi hozzáállás jellemzi ezt az átállást. A kérdőív kérdései úgy lettek összeállítva, hogy a legtöbb aspektusból keletkezzen adat arra vonatkozóan, hogy milyen hatással lehet a lakosság mindennapjaira a visszaváltó rendszer, és hogy képet kapjunk arról, hogy milyen az alapvető társadalmi hozzáállás a kérdésben. A kérdőív teljesen anonim és önkéntes, mentes mindenféle gazdasági vagy politikai szándéktól. A kutatás eredményeiről a Pénzcentrumon megjelenő cikkekben folyamatosan beszámolunk majd. Előre is köszönjük, hogy válaszaival segíti kutatásunkat!

 

Kérdőív az új visszaváltási rendszerrel kapcsolatos fogyasztói várakozásokról

 

forrás: penzcentrum.hu