Budapesti telepítések

A Főkert 2021-ben kezdte meg a Miyawaki-típusú erdők telepítését azzal a céllal, hogy megismertessék ezt a növényalkalmazást a szakmával és a lakossággal. A megvalósítás első lépése a telepítésre alkalmas terület kiválasztása, a helyszín előzetes vizsgálata, az őshonos fa- és cserjefajok meghatározása.

Ez esetben is fontos, hogy olyan fajokat kell választani, amelyek biztosan jól fejlődnek az adott helyen, emelte ki az előadó. A budapesti helyszíneken egy méter mélységig táp­anyagdús keverékre cserélték a talajt, saját készítésű komposzt és mikorrhiza gomba hozzáadásával.

Konténeres erdészeti facsemetét ültettek, négyzetméterenként három darabot, azok előnye ugyanis, hogy ép gyökérzetük rövidebb idő alatt jut el a talaj alsóbb rétegeibe, mint a földlabdás anyagé. Az ültetvényt véletlenszerű elrendezés jellemzi, nincs szabály, hogy melyik faj hova kerüljön. Gyerekek is részt vesznek az ültetésben. A telepítést a beöntözés, végül a talajtakarás, mulcsozás zárja.

 

Szerte a világon

A világszerte elterjedt módszer nálunk még gyerekcipőben jár. A telepítésekben Japán élen jár, de többek között Pakisztánban, Indonéziában, Thaiföldön, Indiában, Olaszországban, Franciaországban, Hollandiában, az Amerikai Egyesült Államokban is foglalkoznak már Miyawaki-erdő telepítésével. Bécsben tavaly ősszel telepítették az elsőt, Brüsszelben pedig 770 négyzetméteren, 2310 növény ültetésével jött létre az eddigi legnagyobb európai Miyawaki-erdő.

 

A Tabánon kívül a fővárosban Miyawaki-erdő létesült még a Boráros téren, az Andor utcában három helyszínen összesen 240 négyzetméteren, ezenkívül a Zsigmond téren, Soroksáron, Budafokon, a Lenhossék utcában, legutóbb pedig Rákosmentén ültették a két legnagyobb, 260 négyzetméteres területűt.

 

A Tabánban hozták létre Budapesten az első Miyawaki-erdőt. Erre a célra a Tabánnak azt 40 négyzetméteres részét választották ki, mely kevésbé volt terhelt épülettörmelékkel, de még így is kellett talajcserét végezni. A park meglevő állományában megvizsgálták az őshonos fafajokat, majd ez alapján határozták meg a telepítés fafajlistáját.

 

Erdészeti facsemeték két-hároméves konténeres példányait ültették el, végül mulcsoztak, takarták a talajt. A minierdőben már egy év alatt záródott a cserjeszint és a lombkoronaszint.

További tudományos vizsgálatok szükségesek, hogy milyen fajokat érdemes ültetni, de az már látható, hogy jól fejlődik a kocsányos és a kocsánytalan tölgy, a mezei és a korai juhar, a berkenye, a gyertyán, a virágos kőris, a vadalma, a vénic szil, az egybibés galagonya, a sajmeggy. A cserjék közül telepítettek közönséges fagyalt, csíkos kecskerágót, kökényt, húsos somot, cserszömörcét, mogyorót, vadrózsát. A Főkert egyelőre ezekkel a fajokkal dolgozik, de a lista még bővülni fog, fejezte ki reményét Zakar András, hiszen mindenki, aki minierdőt telepít, megvizsgálhatja, hogy a területén melyek az őshonos fajok és azok közül melyeket érdemes ültetni.

 

A MATE Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékének vezetésével folyamatosan vizsgálják a tabáni minierdőt, melyet 2021 tavaszán ültettek. 2022 őszéig befejezték az első növekedési vizsgálatot, emiatt minden faegyedet felcímkéztek. Jól látható, hogy a szil növekedése a legjobb, azt a juharok követik. A cserjék is szépen növekednek, a tölgy fejlődése nehézkes. Az első vizsgálathoz tudják majd viszonyítani a későbbieket.

 

Fontos az ültetést követő beöntözés. Az első évben, különösen a nyári aszályos időszakban mindenképpen legalább háromhetente öntözni kell a növényeket.

A második évtől már el lehet hagyni az öntözést, bár például a tabáni telepítés a második évben összesen három alkalommal 10 milliméternyi öntözővizet kapott a lehullott kevés csapadékon kívül. Mivel zárt növényállomány alakul ki, nem lehet kihagyni a számításból a beköltöző hajléktalan embereket.

 

Európai viszonylatban még nincsenek tapasztalatok, hogy mi lesz húsz-harminc év múlva a minierdőkkel. Azt már lehet látni, összegezte az előadó, hogy a növények versengenek egymással, egyik fafaj sem pusztul ki, de fejlődésük jelentő­sen eltér. A lényeg, hogy sűrű állomány jöjjön létre. A legrégebbi Miyawaki-erdő körülbelül húszéves, a reális életkora hatvan év lehet, de ez a rendszer még kísérlet.

 

Gyorsan nagy zöldtömeg

Akira Miyawaki japán botanikus, ökológus dolgozta ki a Miyawaki-erdő módszerét a degradált területek természetes növényzettel történő helyreállítására. Több millió őshonos fa elültetésével 1300 kiserdőt hozott létre szerte a világon az őshonos erdők helyreállítása, élőhelyteremtés és a mikroklíma javítása céljával. A tapasztalat azt mutatta, hogy ezekkel az erdőkkel húsz-harminc év alatt alakulnak ki olyan ökoszisztémák, melyek a természetes erdőtársulások esetén nagyjából hatvan-hetven év alatt jönnének létre. Ez a gyorsaság késztette arra a japán szakembert, hogy minél több kisméretű zöld szigetet hozzon létre a városokban. A Miyawaki-erdő lényege tehát a gyorsan fejlődő növényállomány. Mivel sűrű ültetésű, a növények a fejlődésük során versengenek egymással, és rövid idő alatt nagy zöldtömeg jön létre. Nagy ellenálló képességű az állomány, a növény- és állatfajok sokféleségének köszönhetően magas a biodiverzitás, jó a talaj vízmegtartása, egészséges a talajélet, kiváló a zajszűrése.

 

Minden változik

Bíró Borbála, a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. Főkert Kertészeti Divízió osztályvezetője a klímaválságot a növényalkalmazás oldaláról közelítette meg. A Főkert fenntartási tevékenységének alapja az ökológiai szemlélet, melynek fontosságát a szakemberek már évek óta hangsúlyozzák. Az előadó szerint a klímaválság miatt minden folyamatosan változik, így az ökológia vagy környezettan jelenségei is. Ezeket a változásokat naprakész szemlélettel a zöldfelület-gazdálkodásban is figyelembe kell venni.

 

Budapesti példákon mutatta be a Főkert által létrehozott, kipróbált, működtetett ökologikus szemléletű rendszereket.

 

Az így fenntartott zöldfelületek önműködőek, költséghatékonyak, elsősorban ott alkalmazzák őket, ahol nehezebb és költségesebb lenne a hagyományos típusú fenntartás. Ilyenek a rézsűk, a közlekedési utak melletti zöldsávok és a legdrágábban fenntartható egynyárifelületek. Ez utóbbiaknak is van létjogosultságuk, de meg kell találni számukra a megfelelő méretet és helyet.

Az alternatív gyepgazdálkodás kialakításának lehetőségét a Tabánban és a Gellért-hegyen megvalósult példák igazolják. A lakosságot tájékoztatni kell az új technológiákról és meg kell mutatni, hogy szándékosan, szakmai elvek alapján hagyják magára a területeket, nem elhanyagolják. Fontos, hogy rendezett hatásúak legyenek ezek a területek is. Ha például LandArt művészeti alkotások egészítik ki a látványt, izgalmassá tehetőek ezek a gyepterületek is, vélte Bíró Borbála. Sikeres volt az együttműködés a Főkert és a lakosság között, mert nem érkezett panasz az alternatívan fenntartott gyepterületekkel kapcsolatban.

Ökologikus évelőfelületeket nagyobb dekorációs igényű területeken hoznak létre, mert ezek olcsóbbak és hatékonyabbak, mint az egynyárifelületek. Kialakításuk első lépéseként megnézik a helyi adottságokat és az alapján tervezik az évelőkiültetést, mely során nem geometrikus formákat, hanem természetes megjelenést próbálnak létrehozni. A legnagyobbra növő növényeket helyezik ki először, ezek a kiültetés struktúráját megadó vezérek, majd utána ültetik el a kitöltő növényeket.

 

Egész évben mutatós

A városokban, így Budapesten is napos, száraz területekből van a legtöbb. Ilyen körülmények között jól bevált például az Aster novae-angliae Purple Dome, és a Gaura vagy a Helenium bizonyos fajtái is. Nagyon fontos struktúraképző növények a díszfüvek, mert nyár közepétől, a nagy virágzó évelőfajták elnyílásától kezdve díszítenek tavaszig, amikor visszavágják őket. A BAH csomópontnál, a villamossínek mellett a sárgára hangolt kiültetés Achillea-, Phlomis-, Pennisetum- és Perovskia-fajtáktól díszlik.

 

Szépen mutat, ha egy kiültetésben örökzöldeket és bugáikkal, elszáradt virágaikkal télen is díszítő évelőket is használunk.

 

A Verbena bona­riensis már hazánkban is áttelel, elhullatja a magját, így örökké az ágyásban maradhat, ha a többi növény teret hagy számára. A 11. kerületi Függetlenségi parkban komposztos talajból készített dombra telepítettek élénk virágszínű évelő-kiültetést, ami nagyon mutatóssá és látogatottá tette a parkot. A kiültetett Miscanthu­sok nagyon lenyűgöző látványt adnak még télen is.

 

Árnyékos, száraz helyekre kevés virágú, inkább a lombjukkal díszítő kiültetést javasolt az előadó. A Margit-szigeten a gesztenyefák és hársfák alatt még gyökérkonkurencia is érvényesül, ott bevált évelők az Aster ageratoides Asran, az Acanthus-, a Carex-, a Phlomis- és az Euphorbia-fajták, illetve a díszfüvek. A kiültetést az igazán száraz nyarakon annak ellenére öntözni kell, hogy szárazságtűrő fajtákról van szó.

Az évelő-kiültetések visszavágását követő időszakban, februárban és márciusban tavaszi hagymásokkal díszíthető a terület.

Inkább vad fajok ültetése javasolt, jól mutatnak a Crocus, a Scilla, a Muscari és a botanikai tulipánok csoportjai. Zöldmulcsozásként gyomelnyomó hatással egynyáriágyásba vetve szépek az Escholzia és a Daucus carota színes fajtái, valamint a kapor, a len. Ezek egy darabig elvetik magukat, majd fokozatosan kikopnak a kiültetésből, ahogy zárul az évelőállomány.

 

(A Főkert ökologikus szemléletű zöldfelület-fenntartásának elemeiről a Kertészet és Szőlészet idei 1. számában jelent meg részletes cikk, melyet ide kattintva olvashat el.)

 

Forrás: Kertészet és Szőlészet