A 74 milliárd forintba kerülő fejlesztéscsomag közvetlenül arra irányul, hogy több napelemes-rendszert csatlakoztathassanak újból a villamosenergia hálózathoz.

 

A fejlesztés további 726 megawatt kapacitás felvételét teszi majd lehetővé, ami nagyjából megfelel az E.On hálózatához 2022 nyaráig csatlakozó összes lakossági háztartási méretű napelemes rendszer teljes kapacitásának - mondta el Katona Ádám a csoport hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettese.

 

A g7 cikke szerint most a kormányzaton a sor, hogy lépéseket tegyen a háztetőkön elhelyezett napelemek hálózati visszakapcsolása érdekében.

 

Mindenki fejleszt - nincs más választás

Természetesen nem csupán az E.On kezdett bele a hatalmas fejlesztésekbe Magyarországon. Az állami tulajdonban lévő MVM, a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Opus Titász és a nagyfeszültségű távvezetékeket fenntartó Mavir is ugyanerre az útra kénytelen rálépni. Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára elmondta, hogy mindezeket a projekteket 50 százalékban az uniós Helyreállítási és ellenállóképességi eszköz program fogja fedezni.

 

E program keretében 163 milliárd forintnyi olyan támogatási igényt nyújtottak be, amit az EU jóváhagyott és később kifizetik majd, de a kormány előre megfinanszírozta, hogy a beruházás időközben elkezdődhessen.

 

Katona Ádám a g7.hu-nak elmondta, hogy ez az összeg elegendő lesz olyan elektromos hálózat kiépítésére, ami 3000 megawattnyi új napelemes létesítményt képes befogadni. Ez majdnem kétszerese a telepített háztartási kapacitásnak, és az ország teljes napenergia-termelő kapacitásának háromnegyedét teszi ki.

 

Infrastrukturális fejlesztések

A növekedés drámai felgyorsulása azért is jó hír, mert, ahogy mi is beszámoltunk róla, a ősszel a kormányzat éppen az elmaradt hálózatfejlesztési projektek miatt lehetetlenítette el a lakossági napelemes-rendszerek piacát, felfüggesztve az új napelemes rendszerek hálózatra való csatlakoztatásának lehetőségét.

 

Az elmúlt években a hazai energiapolitika - részben az alacsonyabb villamosenergia-árak miatt - erőteljesen támogatta a napelemes panelek telepítését, viszont eddig elmaradt az infrastruktúra fejlesztése.

 

Ezért gyakorlatilag kényszerpálya alakult ki, és bár Magyarország napelemes kapacitása európai összehasonlításban is nagyon gyorsan nőtt, 2022 közepére meghaladva a lakossági szektorra vonatkozó 2030-as célt, de a betáplálás hálózatfejlesztési problémájának megoldásához nem kerültünk közelebb. Ősszel már nem volt fenntartható a helyzet, ezért kénytelenek voltak betiltani a háztartási napelemek hálózatra való csatlakoztatását.

 

 

Az elmúlt években a hazai energiapolitika - részben az alacsonyabb villamosenergia-árak miatt - erőteljesen támogatta a napelemes panelek telepítését.

 

Pánikszerű kérelemcunami

Ez praktikusan azt jelentette, hogy az otthonokban megtermelt villamos energiát vagy azonnal felhasználták, vagy a megtermelt kapacitás elveszett, mivel a felesleget nem lehetett betáplálni a hálózatba - hacsak nem rendelkezett a háztartás saját akkumulátorparkkal. A tiltás meglepetésként érte a piacot, ami inkább a köztes megoldásokra számított.

 

A nem azonnal hatályos tilalom bejelentésáradatot indított meg, mindenki az utolsó pillanatban próbált belépni a korábban kedvező rendszerbe, az E.On például 71 000 új napelemes kérelmet kapott ebben az időszakban, ami az akkor a hálózatán működő 87 000 rendszer 80 százalékának megfelelő mennyiség.

 

A lakossági napelemek ezzel a döntéssel egyelőre a meg nem térülő beruházások közé kerültek, legalábbis azok számára, akik még nem kezdték meg az engedélyezési folyamatot.

 

Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökhelyettesének szavai szerint 2022-ben a teljes hazai villamosenergia-termelő kapacitás 1052 MW-tal nőtt, ami azt jelenti, hogy két év alatt megduplázódott. Az adat még nem tartalmazza a nagy őszi hullám számait, állítólag több mint 100 000 kérelem áll feldolgozás alatt.

 

Úszunk az energiában

 

Ez több ezer megawattnyi friss napelem-kapacitást jelent, ami nem integrálható a hálózatba egy rendkívül kiterjedt, talán még volumenében sosem látott méretű korszerűsítés nélkül. A g7.hu szerint a probléma az időtávokkal lesz például az E.On által most bejelentett projekt 2026 nyarán jár le, más említett hasonló beruházásokkal egyetemben.

 

A fejlesztések előrehaladtával részlegesen és területenként is lehetőség lesz majd visszakapcsolni a háztartási napelem-üzemeket a hálózatra, újfent elérhetővé téve a megtérülést, bár ez csak elvi lehetőség, a gyakorlati megtörténtéhez politikai akaratra is szükség lesz, és az vagy lesz rá, vagy nem.

 

A g7.hu elemző cikkében egyenesen azt állítja, hogy a probléma most sem országosan jelentkezik, hanem csupán helyi szinten és sok helyen elvileg nem lenne technikai akadálya a háztartási napelemek telepítésének és a hálózatba történő visszatáplálásnak. A ma érvényben lévő szabályozás szerint még ha az elkövetkező hónapokban egyes területeken orvosolják is az elektromos hálózat hiányosságait, a hazai háztartási napelemfarmok számára továbbra is tiltott lesz villamos áramot betáplálni a hálózatba. Ehhez ugyanis most már a jogszabály módosítására lenne szükség, vagy valamiféle regionális korlátok megállapításával, vagy a jelenlegitől teljesen eltérő szabályok bevezetésével.

 

Lantos Csaba mindenesetre tett már olyan nyilatkozatot, miszerint a kormány a jelenlegi szabályozás finomhangolását tervezi, és ezt a g7.hu-nak Steiner Attila is megerősítette, bár egyelőre nem volt hajlandó további részleteket közölni.

 

Közben minden meg is drágult

 

A piacon lévő lakosságot megcélzó napelemrendszerek telepítését végző cégek ajánlatait szemlézve a g7.hu egy másik összeállításában jelentős drágulásról számolt be. A piac analitikája során három nagyobb szektor azonosítottak, az alábbiak szerint:

 

1.) Olyan háztartások, melyek szeretnének napelemrendszert, de nem sikerült a határidő előtt beadniuk a telepítési engedélykérelmet, ami elvileg garantálja, hogy a feleslegként jelentkező villamoseneriát betáplálhatják a közműhálózatba. A megkérdezettek bizakodóak, remélik, hogy a tilalom csak átmeneti.

 

A g7.hu javaslatában az első pontba tartozóknak mindenképp érdemes a saját akkumulátoros rendszerekben gondolkodni, melyekben eltárolható a megtermelt energia, noha ez jelentős (milliós) plusz költséget jelent még az általánosan jellemző, kisebb, 4-5 Mw-os teljesítményű rendszerek esetében is. Vannak aztán olyan okosmegoldások is, melyek segítségével a háztartásban működtetett fogyasztókat, például a mosogatógépet a napelemek termelésének mindenkori szintjéhez hangolja, ilyenkor csak akkor indulnak el az időzítővel vezérelt gépek, ha süt a nap, és szépen termelődik a saját áram.

 

2.) Olyan háztartások, melyek időben beadták a betáplálásra vonatkozó engedélykérelmet, de még nem építették ki a rendszert.

 

A második pontba tartozók bár még a régi, nullszaldós rendszerben vannak, azt egyelőre nem tudni, hogy a szaldó éves, vagy havi elszámolásban működik majd, és egyáltalán meddig lesz érvényben. Ez természetesen akár jelentős negatív hatással lehet a megtérülésre a korábban általánosan bevezetett éves szaldóhoz mérten.

 

3.) Olyan háztartások, melyek a kiszámíthatatlan szabályozási jövő miatt eleve a szigetüzemű (teljesen önállóan működő) rendszer bevezetésén gondolkodnak.

 

A harmadik pontban részletezett csoportnak az első pontba tartozóknál jelentősen nagyobb akkumulátorkapacitásra lesz szükségük ami még drágább lesz (több millió forint).

 

Költségek, bekerülés

 

Egy 5 kilowattórás akkumulátor bruttó bekerülési ára ma egymillió forint felett jár, a 10 kilowattórás 2,5 millió forintba kerül.

 

A méregdrága akkumulátorok miatt azok szükségessége duplázta a költségeket a jogszabályok módosítása előtti helyzethez viszonyítva.

 

Ezek értelmében egy 4 kWp teljesítményű napelemes kiserőmű (az első pontban érintettek igénye) bruttó 4-4,5 millió forintért kivitelezhető, míg a legdrágább opció, a harmadik pontban érintettek nagyjából 7 millió forinttal számolhatnak, míg a második pont háztartásai 3 millió forint környékén is megúszhatják a dolgot. Ezzel úgy tűnhet, hogy még ők jártak a legjobban, de a 3 millió forintos bekerülés is jóval felette jár a korábbi költségeknek, amiben viszont már az inflációs hatások is benne lehetnek. A 4-7 millió forint közé feltornázott költségsáv viszont már egyértelműen a jogszabályi változásoknak köszönhető.

 

A jelentős áremelkedésen átesett piac már nem képes arra, hogy lenullázza az éves áramszámlát. Ez a szomorú tény abból adódik, hogy az éves szaldó kivezetése és a betáplálási lehetőség felfüggesztése okán a saját akkumulátorok sem képesek a nyáron termelt felesleges áramot a télre eltenni. A hálózati áram kiváltása jó esetben 70-75 százalékos lesz az új rendszerben - teljes vagy részleges akkumulátoros szigetüzem esetén. Mindeközben természetesen a villamos energia ára is megduplázódott a rezsicsökkentéssel lenyomott éves kvóta feletti fogyasztás esetén, és a kvóta határai változhatnak, mint ahogy a tarifa is. A rendkívül megdrágult napelemmel tehát egy drágább rezsiszámlát kell csökkenteni.

 

Steiner Attila az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára  ugyanakkor azt is hozzátette a helyzethez, hogy

 

A fejlesztések ütemében fokozatosan megszűnhet majd a betáplálási moratórium, de addig meg kell vizsgálni, hol indokolt a fejlesztés- írta meg az index.hu.

 

Az érintett hatóság és a hálózati engedélyesek bevonásával már folyamatban van annak a szabályozásnak a felülvizsgálata, amely ideiglenesen megtiltotta a helyben fel nem használt villamos energia közcélú hálózatba való betáplálását - árnyalta a képet a Világgazdaságnak az Energiaügyi Minisztérium. A szaktárcának március végéig kell eldönteni, hogy pontosan mikor és milyen ütemben vezetik ki az éppen csak bevezetett korlátozást, különben veszélybe kerülhetnek az uniós helyreállítási pénzek. A legvalószínűbb az, amit már említettünk, vagyis régiónként és fokozatosan vezetik ki a visszatáplálási tilalmat.

 

forrás: agroinform.hu