A biomassza nem tekinthető ugyanúgy megújulónak, mint a szél- vagy a napenergia – hívta fel a figyelmet az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC. Amennyiben ezt a különbséget nem veszi figyelembe, az Európai Unió, téves szakpolitikai úton halad tovább az energiatermelés összetételét tekintve.

A tévedés alapja a testület szerint az az érvelés, amely szerint a fa és más erdei biomassza elégetése nyomán felszabaduló szén-dioxid eltűnik a légkörből, ahogy a fejlődő növényzet felhasználja.

Ez csak hosszú távon igaz, a döntéshozók az EASAC feltételezése szerint nincsenek tisztában azzal, hogy e folyamat ténylegesen mennyi idő alatt zajlik le: legjobb esetben is évtizedek szükségesek ahhoz, hogy a szén-dioxid újra megkötött formában, vagyis növényekben létezzen tovább.

Az európai tanácsadó testület szerint szemléletváltásra van szükség a megújulók terén
Fotó: Éberling András

Némely esetben csak évszázadok alatt tudja a vegetáció felhasználni a most kibocsátott üvegházhatású gázt. Az időtartam nagyban függ a felhasznált biomassza jellemzői­től és attól is, hogy mi történik azzal a területtel, ahonnan a fákat, növényzetet kitermelték.

Röviden: a biomassza-tüzelésből származó üvegházhatású gáz ugyanúgy hozzájárul a klímaváltozás felgyorsulásához, mintha kőolajat vagy szenet használtunk volna fel.
Ezért tehát a biomassza nem helyettesíti a fosszilis tüzelőanyagokat, noha az erdei biomassza megújulónak minősítése jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az EU teljesíteni tudja a megújuló energia céljait.

Ezzel szemben a számítások azt mutatják, hogy egységnyi villamos energia előállítása erdei biomasszából több szén-dioxid-kibocsátással jár, mintha az erőműben szenet égettünk volna – áll az EASAC szakvéleményében. Tetézi a bajt, hogy éppen a jelentős szén-dioxid-felhasználó fákat kell ehhez kivágni.

Körültekintő eljárással azonban lehetséges karbonsemlegesen, fenntartható módon energetikai célra használni az erdei biomasszát, például ha egy integrált fafeldolgozási láncban a hulladékot és a ritkítás miatt kivágott faanyagot nem hagyják veszendőbe menni.

Vagyis sok múlik azon, milyen módszerekkel és milyen célra termeljük ki az erdőt. Például a faanyag széntároló-kapacitása megmarad, ha épületfaként hasznosítjuk, sőt így kevesebb acélt, cementet, vagyis jelentős szén-dioxid-kibocsátással előállított építőanyagot használunk fel. Az EASAC javaslata szerint esetről esetre el kellene bírálni az erdei biomassza felhasználását klímavédelmi és fenntarthatósági szempontból.

A szemléletváltás már csak azért is szükséges volna, mert a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a globális energiafelhasználáshoz kötődő széndioxid-kibocsátás – többévi stagnálás után – 2017-ben ismét emelkedett. Az összesített energiaintenzitás-javulás mértéke 2006 és 2016 között a történelmi átlag közel kétszerese volt, ami rendkívül pozitív eredmény. Azonban még ezt az ütemet is duplázni kell, ha valóban el kívánjuk érni a párizsi klímaegyezmény céljait.

A legújabb tendenciák pedig épp az ellenkező irányba mozognak, ugyanis lassult az energiaintenzitás javulás. Ennek okai közül a legfontosabb, hogy az energiafelhasználás 68 százalékára nem vonatkozik semmilyen intézkedés, hiányoznak az energiaracionalizálási programok.

A karbonkibocsátás mérséklésének alapja a felelős energiatermelés mellett az energiahatékonyság javítása, az ehhez kapcsolódó szakpolitikák pedig hatásosak – hangsúlyozza a Magyar Energiahatékonysági Intézet, amely jelezte, hogy Magyarországnak is új energiahatékonysági intézkedésekre lenne szüksége.

magyaridok.hu