Az első Covid hullám után, tavaly nyáron kezdett el dolgozni Szende Csaba a fémcsomagolástechnikával foglalkozó Trivium Packaginingnél. Nagy fába vágta a fejszéjét. Globális járványhelyzetben néhány hónap alatt egy üzleti szolgáltató központot kellett felépítenie csapatával Budapesten - virtuálisan. A szervezet 90 százaléka ugyanis idén nyárig nem találkozott egymással élőben.

Toborzásban az elsőtől az utolsó lépésig minden az online térben történt: a keresés, az interjúztatás, az ajánlattétel, a munkaszerződés ismertetése és a beléptetés is. “Akit felvettek, annál  az első munkanapon egy futár csengetett a lakásán. Így kapta meg az induló csomagot, a laptopot, telefont és a szükséges dokumentumokat. Ezt követően az informatikus kolléga az online térben megadta az elinduláshoz szükséges információkat. Majd jött egy virtuális onboarding és egyéb tréningek. Ezelőtt még nem volt részem egy teljesen virtuális központ kiépítésében, de működött” - mondja több, mint egy év távlatából a budapesti szolgáltatóközpont ügyvezetője. A business service centere (BSC) a Trivium Packaging európai leányvállalatainak nyújt háttértámogatást.

Most nyáron a járványhelyzet enyhülésével a munkatársak végre találkozhattak egymással, Csaba is kezet foghatott a kollégákkal, akik birtokba vették a Duna mellett található irodát. “Úgy látom, hogy a legtöbb BSC-ben nem tér már vissza a napi irodai bejárás. Mi is hibrid módba működünk, heti egy-két napos, opcionális bejárással.” A vezető szerint így ugyanabban a térben kétszer több munkavállaló is foglalkoztatható, másképp fogalmazva akár 40-50 százalékkal is csökkenthető az irodai tér. Nagyobb szerepet kapnak a közösségi terek, például a konyha, a meeting termek illetve az egyéb kreatív megoldások. A szakember szerint a jövő irodája “kaptárként” vagy hub-ként funkcionál majd, személyes találkozás, közös ötletelés, projektmunka, illetve egymás jobb megismerése lesz az alap funkciója.

A Trivium Packaging BSC Magyarországról toborzott elsősorban. Ennek egyik oka, hogy a jogi  és adózási környezet a világban még mindig eltérő, és hosszú távon bizonyos irodai jelenlét kell a csapatkohézióhoz és az elkötelezettséghez. “A Covid helyzet megmutatta azt is, hogyha kellő időt és energiát teszünk bele, akkor működik a virtuális csapatépítés is. Nálunk meglepően jól sikerültek ezek az események már az elejétől is. A személyes találkozásokra azonban szükségünk van, a kémia, a bizalom, az elköteleződés kialakulása így sokkal gyorsabb.”

A szakember úgy látja, hogy a Covid alatt a fluktuáció csökkent a magyarországi üzleti szolgáltatóközpontokban, a munkahely biztonsága felértékelődött. Ez azt is jelentette, hogy más eszközöket kellett bevetni, hogy elcsábítsák a munkavállalókat. “Már nem elég álláshirdetést feladni és várni a jelentkezőket, hanem meg kell szólítani őket. Ehhez kell egy vonzó történet és lehetőség, megfűszerezve egy jó vállalati kultúrával és értékrendszerrel. Nálunk a két hívószó a fenntarthatóság - minden fémcsomagolóanyagunk 100 százalékban újra hasznosítható - és a startup kultúra – globálisan is két éve alakultunk, de 125 éves tapasztalatból táplálkozva egy lean struktúrában dolgozunk. Amikor ez összeállt, könnyebb volt a tehetségek bevonzása” - mondja Csaba.

Tágabb értelemben a szakember úgy látja, hogy a Covid alatt az üzleti szolgáltatóközpontokban két trend lett erős: a digitalizáció és az automatizáció. A távol-keleti BSC-kben a járványhelyzetben sok volt a fennakadás a gyenge otthoni IT infrastruktúra miatt. Számos egységet Európába telepítettek vissza, és elkezdtek a cégek eurómilliókat fektetni az egyszerűbb, repetitív munkák gépekkel való kiváltásába. Pozitív változás volt az, hogy a döntéshozók magasabb képzettséget igénylő munkaköröket is BSC-kbe vittek át a anyagcégekből. A home office-ba kényszerült vezetők ugyanis megtapasztalták, hogy teljesen mindegy, hol ülnek ezek a kollégák, ha virtuálisan megoldják a munkát. Akkor miért ne vihetnénk ezt a funkciót egy alacsonyabb bérköltségű országba, ha ott is van megfelelő és elérhető tehetség.

“A Covid a BSC világban Közép-Kelet-Európát felértékelte” - summáz a szakember. Magyarország a régióban az egyik éllovas, fejlett piacnak számít 200 feletti egységgel és több mint 70 ezer munkavállalóval. A bérköltségek és az adózás mellett fontos befektetési szempont az utánpótlás, a tehetségek elérése; ebben sem állunk rosszul. Budapest mellett jönnek fel infrastruktúrában, irodai kínálatban az egyetemmel rendelkező vidéki városok - Debrecen, Szeged, Pécs - ahol egyre több új munkahelyet teremt ez az iparág.

Szende Csaba hangsúlyozza, hogy nagyobb energiát kell fordítani arra, hogy a Z generációsokat - a mai huszonéveseket - megnyerjük és tartósan is üzleti szolgáltatóközpontokban tartsuk. A jó céges kultúra, a küldetéstudat mellett kell a karrierlehetőség is. “A “Z”-sek fejlődési lehetőséget akarnak, fél / egy év után kicsit más pozícióban is kipróbálnák magukat. Erre nagyon figyelnünk kell, ha hosszabb távon is meg szeretnénk tartani őket”.

www.hrportal.hu