Oroszország milliárdokat fordít az iráni mellett a Kínába vezető vasútvonalak bővítésére is / Fotó: AFP

 

Oroszország Európát és Ázsiát összekötő szállítófolyosókat épít ki, hogy elkerülje az ukrajnai invázió miatt kivetett szankciókat és a válságba süllyedt Közel-Keletet. A folyosó jeges-tengeri hajózási és Iránon keresztül vezető vasúti hálózatból áll, és szabad utat biztosít Moszkvának a két nagy ázsiai gazdasági hatalom, egyben legfontosabb partnerei, Kína és India felé.

Oroszország fejleszti az északi-sarki partvidékén az infrastruktúrát / Fotó: AFP

 

A Kreml két legyet üt egy csapásra: egyrészt folytathatja a nemzetközi kereskedelmet az ukrajnai háború előttit majdnem megközelítő szinten, ráadásul spórol is. A Szuezi-csatorna és a jemeni húszik támadásai miatt kockázatos Vörös-tenger elkerülésével 30-50 százalékkal csökken a szállítási idő – emlékeztetett a Bloomberg.

 

Észak–déli szállítási folyosó

Akadnak persze nehézségek. Az egyik az elmaradott iráni infrastruktúra, ami késlelteti az úgynevezett nemzetközi észak–déli szállítási folyosó (International North–South Transport Corridor – INSTC) fejlesztését. Ez egy 7200 kilométer hosszú, vízi, vasúti és közúti szállítást kombináló folyosó India, Irán, Azerbajdzsán, Oroszország, Közép-Ázsia és Európa közötti áruszállításhoz. 

 

A déli végpontja Mumbai, az északi Moszkva.

Ugyancsak komoly logisztikai problémákat vet fel a jeges-tengeri útvonal, bármennyire „segít” is a klímaváltozás, a felmelegedés és az északi-sarki jég olvadása.

 

Moszkva azonban nagy erőket mozgósít e két alternatív útvonal fejlesztésébe. A tervek szerint 25 milliárd dollárt fektetnek az Iránon keresztül vezető útvonal és az orosz északi-sarkvidéki partvonal fejlesztésébe. (Egy dollár 368,3 forint.)

 

Oroszország drónbázisokat is tervez

Ennek része többek között hazai gyártású jégtörőflotta felállítása. Az Izvesztyija című napilap a moszkvai védelmi minisztériumtól úgy értesült, hogy tervezik drónbázisok hálózatának kiépítését is a szárazföldi szállítási útvonal mentén.

 

Oroszország tavaly májusban 1,4 milliárd dollár értékű hitelt nyújtott Teheránnak egy kulcsfontosságú, még hiányzó 162 kilométeres vasúti szakasz befejezésére, ami az Irán északnyugati részén, Gilán tartományban fekvő Rast városát köti össze a Kaszpi-tenger mentén az azerbajdzsáni határon található Asztarával. Ha ez a szakasz elkészül, akkor a tehervonatok Szentpétervárról egyenesen eljutnak Bandar Abbászig, Irán legnagyobb kikötőjéig a Hormuzi-szorosban, a Perzsa-öböl partján.

 

Oroszország célja a szankcióbiztos kereskedelem

„A megépítése lehetővé teszi számunkra, hogy közvetlen és megszakítás nélküli vasúti közlekedést hozzunk létre az észak–déli útvonal teljes hosszában – mondta Putyin az iráni kollégájával, Ebrahim Raiszival folytatott videókonferencián. – Ez jelentősen hozzájárul majd a globális szállítás diverzifikálásához” – tette hozzá.

 

Az Eurázsiai Fejlesztési Bank előrejelzése szerint az észak–déli útvonal szállítási kapacitása 85 százalékkal, évi 35 millió tonnára nőhet 2030-ra. Nem csupán Iránnal és Indiával kötheti majd össze Oroszországot, hanem potenciálisan Dél-Ázsia többi részével, a Perzsa-öböl térségével és Afrikával is. Tavaly augusztusban már megérkezett az első közvetlenül Szaúd-Arábiába küldött vasúti szállítmány is.

 

Bármilyen újabb büntetőintézkedést vetne ki az Egyesült Államok és az Európai Unió Oroszországra, „ez az útvonal akkor is működni fog, mert szankcióbiztos, ez a lényege” - dicsekedett Nyikita Szmagin, a Kreml által alapított Nemzetközi Ügyek Tanácsának elemzője.

 

Lecserélték Európát

Az Európát leváltó orosz piacokat érdemes is védeni és fejleszteni. A kétoldalú forgalom Kínával tavaly elérte a rekordot jelentő 240 milliárd dollárt; ez több mint a duplája a 2020-as 108 milliárd dollárnak. Az áruk akadálymentes áramlásának biztosítására Moszkva milliárdokat költ a távol-keleti vasúthálózatának fejlesztésére, a transzszibériai és a Bajkál-Amúr vonal bővítésére.

 

A kereskedelmi forgalom Indiával még megdöbbentőbb ütemben emelkedett, a 2020-as tízmilliárd dollárról majdnem 64 milliárd dollárra 2023-ban. Delhi ráadásul politikai célt is lát a folyosó fejlesztésében, amely Közép-Ázsia – így az ásványkincsekben gazdag Afganisztán – felé is megnyitja, Európába pedig megrövidíti az utat.

 

„A feltörekvő piacok végre megszabadulnak általa a fejlett országok hegemóniájától” – adott új perspektívát az együttműködésnek Vaisali Baszu Sarma, az indiai nemzetbiztonsági bizottság titkárságának korábbi konzultánsa.

 

forrás: vg.hu