2023. december 5-én tartotta ülését az Országos Munkavédelmi Bizottság. Az ülésen mind a munkavállalói mind a munkáltatói oldal szakmaiatlannak nevezte a kormány tervezetét, továbbá a munkavállalók szerint többek között alaptörvényellenes is, valamint sérti az egyenlő bánásmód elvét.
A tripartit rendszerben működő /Kormányzati oldal, Munkavállalói oldal, Munkaadói oldal/ Országos Munkavédelmi Bizottság Budapesten, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium hivatalos helyiségében tartotta ülését. A napirenden a Munkavédelmi tárgyú jogszabály változások megvitatása és a munkavédelmi hatóság 2023 évi kiemelt feladatainak ismertetése volt a két fő pont. Az ülés levezető elnöke Nesztinger Péter a Gazdaságfejlesztési Minisztérium Munkavédelmi Főosztályának vezetője volt.
A T/6080-as tervezet
Az ülést dr. Zöld-Nagy Viktória helyettes államtitkár (Gazdaságfejlesztési Minisztérium) nyitotta meg. Az ülés napirendjén szereplő munkavédelmi tárgyú jogszabályváltozással (törvénymódosítás) kapcsolatban, dr. Piltz Tamás miniszteri biztos (Miniszterelnöki kabinetiroda) a munkavédelmi törvénymódosítás szükségességét emelte ki, mely szerint a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefügg a munkavédelmi törvény módosítása.
A már elfogadott (pld. munkavédelmi oktatás kérdése), és még tervezetként a törvényhozók (parlament) asztalán lévő T/6080 számú törvényjavaslattal kapcsolatosan a munkavállalói oldal előzetesen írásban eljuttatta véleményét, amelyet dr. Dudás Katalin ügyvivő az ülésen is ismertetett.
A munkavállalói oldal szerint a T/6080 tervezet:
-
alaptörvény ellenes (a XVII. cikkben (3) bekezdése ütközik)
-
sérti az egyenlő bánásmód elvét, mivel egyes – még nem ismert munkavállalói kört – hátrányos helyzetbe hoz azáltal, hogy nem biztosítja számukra alapjogként az ingyenes foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást,
-
ellentétes az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénnyel (53. §), valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvénnyel (17. §),
-
sérti az uniós jogot, mivel ellentétes a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 89/391/EGK irányelvvel,
-
és hazánk által ratifikált 161. számú ILO egyezménybe ütközik (1988. évi 13. törvényerejű rendelet).
A munkavállalói oldal részéről a tervezett munkavédelmi törvénymódosításról, prof. Dr. Felszeghi Sára főorvos alapos szakmai érvekkel, statisztikai adatokkal alátámasztva a foglalkozás-egészségügyet érintő változás tervezett hiányosságaira mutatott rá.
A munkavállalói oldal kezdeményezi:
-
a törvény vélelmezett elfogadása esetén 2024. évben a végrehajtásra kiadandó jogszabályok koncepciójának, szövegszerű tervezetének a megtárgyalása érdekében plenáris ülést,
-
2024. év első negyedévében egy olyan szakmai tematikus napot, amely a foglalkozás-egészségügy helyzetét értékeli és megtárgyalja a továbbfejlesztésének kormányzati elképzeléseit.
A munkaadói oldal ügyvivője, Mandrik István ismertette az oldal véleményét, a már elfogadott, és a még elfogadásra váró munkavédelmi törvény módosításával kapcsolatosan. Súlyos aggályát fogalmazta meg a munkaadók felelősségkörét illetően is. Amennyiben elfogadásra kerül a törvényjavaslat, akkor a miniszter által meghatározott munkakörök esetében nem lesz kötelező érvényű az előzetes, - időszakos, és záró foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, amely felveti azt a kérdést, hogy a munkáltató miképpen tudja bizonyítani, hogy az adott esetben kártérítési igénnyel jelentkező munkavállalója nem a munkakörébe végzett munka során szerzett betegséget, stb. Javasolta, hogy a munkáltató felelőssége ebben az estben kerüljön ki a jogszabályból. A munkaadói oldal képviselője, dr. Koch Mária szintén számos szakmai hiányosságra hívta fel a figyelmet.
A munkavállalói és a munkáltatói oldal egybehangzóan szakmaiatlannak tartja a munkavédelmi törvény tervezett módosítását, ezért annak elfogadását, bevezetését nem támogatja.
Miskéri László
forrás: liganet.hu