Osztrák-magyar egyetértés a KAP jövőjéről

2017. március 23. 08:12
A vidéki életminőség javítása érdekében az infrastruktúra, köztük az internetelérés fejlesztését és az uniós agrártámogatások változatlan szinten tartását szorgalmazza az osztrák és a magyar agrárkamara Kismartonban kedden aláírt közös nyilatkozatban – közölte az MTI.

Az Osztrák Mezőgazdasági Kamara által szervezett, A vidéki gazdaság: információs szupersztráda vagy leállósáv? című rendezvény után aláírt, az Európai Uniónak címzett dokumentumban leszögezték: a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 után is teljes körű, legalább az eddigivel megegyező mértékű finanszírozása biztosíthatja az élelmiszerellátást és a közösségi célkitűzések, köztük a fenntarthatóság, a klímaváltozás elleni küzdelem megvalósítását.

Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdaság Kamara (NAK) Zala megyei elnök elmondta, a vidék versenyképességéhez elengedhetetlen a fiatalok megtartása, és ez a digitalizáció fejlesztése nélkül elképzelhetetlen.

Az elnök szerint idén nagy horderejű döntések születhetnek a KAP-ról, megtörténik a jelenlegi ciklus félidős felülvizsgálata és a 2020 utáni időszak tervezésében való részvétel is.

Kiemelte a közös nyilatkozatból, hogy a jövőbeli uniós agrárpolitikában az időjárás okozta és a piaci krízisek kezelésére a szereplők bevételkiesését hatékonyan fedező kockázatkezelési intézkedéseket javasolnak, amelyeket a közvetlen támogatásoktól független forrásokból kell finanszírozni.

A közlemény szerint Hermann Schultes, az Osztrák Mezőgazasági Kamara elnöke kiemelte, a vidéken élő embereknek ugyanolyan szükségleteik és igényeik vannak, mint a városiaknak, ugyanarra az infrastruktúrára van szükség a falvakban is, mint a városokban, amelyek kiépítése állami feladat.

Franz Stefan Hautzinger, a burgenlandi mezőgazdasági kamara elnöke hangsúlyozta a digitalizáció szerepét a vidék és a mezőgazdaság számára az oktatásban, a szakmai fejlődésben és a kapcsolatban a hatóságokkal. A gyors internet feltételeinek megteremtése infrastrukturális feladat, és azért is rendkívül fontos, mert az "információs szupersztráda" kiépítése ellene tud hatni a nagyvárosok elszívó erejének.

Tatjana Fischer, a Bécsi Mezőgazdasági Egyetem Területhasznonsítási és Vidéki Újrarendezési Intézetének oktatója úgy vélte, fontos a városi, vidéki dinamikákat összehozni, visszaadni a vidék vitalitását, a politikával együttműködve. A szakértő szerint kérdés, hogyan lehet a magasan képzett fiatalokat visszahozni a vidéki környezetbe, és hozzátette, ebben kulcsfontosságú a megfelelő oktatás, egészségügy és információs infrastruktúra kialakítása.

A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy a vidék népességmegtartó erejének növelésében nagy szerepe van az agroturizmusnak, ami internet nélkül szintén nem képzelhető már el, elég a csaknem teljes mértékben online folytatott szálláskeresésre gondolni.

A közös nyilatkozatot osztrák részről Hermann Schultes, magyar részről Pusztavámi Márton, a NAK Vas megyei elnöke írta alá.

otpagrar.hu

Kapcsolódó cikkek

Kínában is kelendő a magyar búza

2017. január 19. 07:49
Magyarország kiemelt célja, hogy mezőgazdasági exportjának portfólióját tovább bővítse, mivel a kiváló minőségű, GMO-mentes magyar alapanyagokra és élelmiszerekre Európán kívül is egyre nagyobb az igény – hangsúlyozta beszédében Tóth Katalin helyettes államtitkár a Kínába érkező első magyar búzaszállítmány átadása alkalmából rendezett ünnepségen, Sanghajban.

Készül a program a kormánynak: végleg kiűznének innen minden GMO-t

2017. április 21. 07:40
Magyarország mezőgazdasága mentes a genetikailag módosított szervezetektől, a GMO-mentességünket az alaptörvény is rögzíti. Ez Európában egyedülálló és üdvözlendő - szakmailag, politikailag és üzletileg egyaránt. Hogy áldás, vagy átok-e a GMO, az parázs vitákat gerjeszt világszerte, miközben a laikusok számára még mindig követhetetlen, hogy mi a gond vele. Utóbbi a jelenlegi hazai törvényi szabályozás szempontjából nem is annyira lényeges, ugyanis Magyarország GMO-mentességének a legfontosabb célja az, hogy ebből piaci előnyt kovácsoljon. A GMO-mentes szója egyértelműen prémium termék, 20-30 százalékkal magasabb áron értékesíthető a globális piacon. Van azonban egy probléma: a magyar állattenyésztés és élelmiszeripar számára évi 500-600 ezer tonna szója szükséges, amit megközelítőleg sem tudunk belföldön előállítani, és ami hihetetlen mértékű import-függőséget jelent. Jelenleg a világ szójatermesztésének 90-95 százaléka génmódosított, így hát hiába tiltja a hazai szabályozás a génmódosított növények belföldi termesztésbe vonását, mégis több százezer tonna GMO-s állati takarmány özönlik az országba. A témáról, és a hazai import-függőség minimalizálása érdekében életre hívott nemzeti fehérjeprogramról Gyuricza Csabával, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ megbízott főigazgatójával beszélgettünk.