Pánikhangulat és tévhitek - Ezt érdemes tudni az E-számokról

2018. május 14. 09:04
A tévhitekkel ellentétben az E-számokat nem azért hozták létre, hogy a káros anyagokat jelöljék velük az élelmiszerekben. Sokkal inkább gyakorlati és praktikussági szempontból fontosak, a használatukkal ugyanis minden európai országban egységesen lehet jelölni, hogy egy adott élelmiszer mit tartalmaz. Mivel egy címkén csak kevés információ fér el, ezért így könnyebben fel lehet tüntetni az összetevőket.

Sokaknak nem egyértelmű, hogy az úgynevezett E-számok tényleg káros anyagokra utalnak-e az élelmiszerek címkéin - írja közleményében a laboratorium.hu. Sokan pánikhangulatot keltenek velük kapcsolatban, de az E-számokra több szempontból is szükség van. Egyrészt azért, mert így a nyelvi különbségeket kiküszöbölve, nemzetközi szinten is egyértelműen lehet jelölni, hogy az adott élelmiszer mit tartalmaz. 

Ez lényegesen leegyszerűsíti a gyártók és forgalmazók dolgát is. Így ugyanis nem kell több tucat nyelven feltüntetni a listát, vagy ugyanennyi címkét tenniük a termékre, és a fogyasztók számára is egyszerűbbé válik a vásárlás. Másrészt, mivel egy adott méretű címkén csak kevés információ fér el, így minél rövidebben tudunk valamit leírni, az információ annál kisebb helyen fér el a termékek felületén.

Az E-számrendszer a nemzetközi INS (International Numbering System) rendszer része, amely Európában használatos. Az adalékok a leggyakoribb felhasználásuk szerint rendszerezve, csoportokra osztva kapnak sorszámot. Az E jelet követően minden esetben egy háromjegyű szám következik. A négy számjegyű, ezres besorolás az újfajta adalékanyagokat foglalja össze, amelyek nem sorolhatók egyik szabványos osztályba sem. 

Az E-számok csoportosítása
Az E-számoknak jelenleg kilenc fő osztályát különböztetjük meg:
- az 1-sel kezdődő, százas (1xx) csoport a Színezékek csoportja
- a 2-sel kezdődő, kétszázas (2xx) csoport a Tartósítószerek csoportja
- a 3-sal kezdődő, háromszázas (3xx) csoport az Antioxidánsok és savanyúságot szabályozó anyagok csoportja
- a 4-sel kezdődő, négyszázas (4xx) csoport a Sűrítőanyagok, stabilizátorok és emulgeálószerek csoportja
- az 5-sel kezdődő, ötszázas (5xx) csoport a Savanyúságot szabályzó anyagok és csomósodást gátló anyagok csoportja
- a 6-sal kezdődő, hatszázas(6xx) csoport az Ízfokozók csoportja
- a 7-sel kezdődő, hétszázas (7xx) csoport az Antibiotikumok csoportja (takarmányoknál használatos)
- a 9-sel kezdődő, kilencszázas (9xx) csoport több kisebb csoportot foglal magában mint:
  • 900-909 a viaszok
  • 910-919 a szintetikus mázak
  • 920-929 az egyéb vegyes adalékok
  • 930-949 a gázok
  • 950-969 az édesítőszerek
  • 990-999 a habosító anyagok 
- Az 1x-sel kezdődő, „ezres” (1xxx) csoport az újfajta adalékanyagokat foglalja össze, amelyek nem sorolhatók egyik szabványos osztályba sem.


Ugyanakkor fontos kiemelni a mennyiség kérdését is. A táplálékoknál ugyanis az adalék engedélyezett felhasználási mennyisége egy adott étel fogyasztási szokásait figyelembe véve jelentősen a káros érték alatt van. Allergia esetén viszont akár egy bizonyos anyag minimális jelenléte is komoly problémát okozhat. Annak, akinél valamelyik összetevő allergiás reakciót vált ki, érdemes az(oka)t az E-számo(oka)t megjegyeznie, hogy ellenőrizhesse a címkén vásárlás előtt.

agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Jár -e betegszabadság vagy táppénz munkavállalónak, ha beosztás szerint nem dolgozott?

2017. június 22. 10:09
Az utóbbi időben egymásnak ellentmondó írások jelentek meg annak kapcsán, hogy jár-e betegszabadság/táppénz azokra a napokra, amikor a munkavállalónak beosztás szerint nem is kellett volna dolgoznia, és ha jár ez keletkeztet-e utólag „túlórát”. Példák: 1, Általános munkarendben a munkavállaló hétfőtől péntekig dolgozik és a hétvégén beteg lesz, de hétfőn már újra dolgozik. 2, Hathavi munkaidő-keretben a munkavállaló az ötödik hónap végén ledolgozza a teljes (hathavi keret) óraszámát, ezért a munkáltató a hatodik hónapban már nem osztja be munkára a munkavállalót. A munkavállaló viszont a hatodik hónapban beteg lesz. Jár -e betegszabadság vagy táppénz ezekre az időkre, keletkezhet-e „túlóra” utólag emiatt?

Változik a kormányzati álláspont?

2018. július 12. 08:14
2018. július 10-én aktuális kérdésekről tárgyalt a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF).