A megállapodások már többek között a francia Sanofi, és a Michelin, a német Continental egyes vállalatainál, és az olasz Serioplast magyarországi gyáregységeinél is megköttettek. Egyértelműen látszik, hogy az egészségügyi kockázatok és a baleseti rizikó miatt a munkavállalók leterhelése nem fokozható az ipar területén. A munkáltatók eddig teljes mértékben partnerek voltak abban, hogy a kollektív szerződésekben szabályozott túlórakereteket nem lépik túl, és ugyanez a helyzet a munkaidő kerettel. Az eddigi tárgyalások során egyértelműen elutasították a felek a 36 hónapos munkaidőkeret alkalmazását. Egyértelműsíthető, hogy nem volt a nagyvállalatok részéről igény a rabszolgatörvényre.

Egyre több helyen zárultak már le már az idei évre vonatkozó  bérmegállapodá-sok. A VDSZ területén többségében 11-12%-ot meghaladó béremelésről beszélhetünk. Sajnos vannak konfliktusos tárgyalások is, ahol a munkáltató egészen arcpirító ajánlattal lepte meg a tárgyalófeleket. Ezeken a helyeken most mérik fel a kollégák a dolgozók akcióképességét, amely akár a sztrájkhoz is elvezethet. 

Problémát jelent viszont a béren kívüli juttatások adóváltozása. Több cég inkább megszünteti az egyes cafeteria elemeket és pótlékként fizeti ki a munkavállalóknak, ezzel csökkentve a korábbi nettó tartalmat. Vannak olyan megállapodásaink is, ahol a munkáltató emelte a keretet, vagy részben kompenzálja a nettó veszteséget, de a dolgozók nem sok esetben tudnak jövedelemcsökkenés nélkül kijönni a kormányzati megszorításból. 

Összességében az eddigi várakozásoknak megfelelően alakulnak a tárgyalások, de tapasztalatként elmondható, hogy a minimálbér emelésének körülményei nem segítették a tárgyalások előkészítését. A kialakult helyzetben tárgyalunk tovább a magasabb bérekért – hangsúlyozta Székely Tamás a VDSZ elnöke, a MASZSZ alelnöke.

szakszervezetek.hu