Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának felhívását a hőségben végzett munka veszélyeivel kapcsolatban
2018. július 30. 07:53
A szokatlanul nagy meleg, a napokig tartó hőség mindenkit megvisel, de rendkívül megterhelően hat a fizikai munkát végzők szervezetére. A tartós hőségnek sokszor van szerepe a balesetek létrejöttében és a hőártalmak kialakulásában, ezért kiemelten fontos, hogy a munkavállalók alkalmazkodni tudjanak a meleg, forró napokhoz.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzései alapján, a nyári napokon várható magas napi középhőmérsékletre és hőségriasztásokra tekintettel a Munkavédelmi Főosztálya felhívja valamennyi munkáltató figyelmét a hőséghullámok veszélyeire, valamint a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében szükséges megelőző intézkedések megtételére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzései alapján, a nyári napokon várható magas napi középhőmérsékletre és hőségriasztásokra tekintettel a Munkavédelmi Főosztálya felhívja valamennyi munkáltató figyelmét a hőséghullámok veszélyeire, valamint a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében szükséges megelőző intézkedések megtételére.
A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi
állapot, a ruházat, a táplálkozás és a gyógyszerszedés is befolyásolja. Hőséghullámok idején a
munkavégzés még fokozottabb megterhelést jelent a szervezetre, az átlagosnál melegebb
időben az egészséges szervezetet is extrém igénybevétel érheti. A tartós meleg környezeti
hőmérséklet (magas napi középhőmérséklet) és a fizikai munka a szervezetben többlethőtermelést
okoz, ami megnöveli a hőártalmak (pl. hőséggörcsök, hőkimerülés, hőguta)
kialakulásának kockázatát. A hőség hatására bekövetkező élettani változások (pl.
figyelmetlenség, reakcióidő csökkenése, fáradékonyság, nedves, csúszós kéz) növelik a
munkahelyi balesetek kockázatát is. A szabadban dolgozók számára különösen nagy és
növekvő egészségi és biztonsági kockázatot jelenthetnek a hőhullámok, valamint az erős UV-
(különösen az UV-B-) sugárzás. Az ő védelmük az időjárás káros hatásaitól azért is fontos,
mert számukra a munkavégzés helyének és idejének megválasztási lehetősége korlátozott.
A hőártalmak kialakulásában szerepet játszó főbb kockázati tényezők:
- hőhullámok: tartós magas környezeti hőmérséklet és páratartalom,
- közvetlen és erős napsugárzás (árnyékos terület hiánya),
- hőexpozícióval járó technológia (pl. gépek, berendezések beltéri hőkibocsátása),
- elégtelen légáramlás (nem megfelelő szellőzési viszonyok),
- intenzív verejtékezés, alacsony folyadék- és só (elektrolit) bevitel,
- nehéz fizikai munka,
- hőleadást gátló ruházat,
- az akklimatizáció (hőalkalmazkodás feltételeinek) hiánya,
- nem megfelelő fizikai állapot (pl. elhízás, alultápláltság) vagy egészségi problémák,
betegségek (pl. só-vízháztartás zavara, keringési betegségek, kiterjedt bőrbetegség),
- a szervezet hőegyensúlyát befolyásoló gyógyszerek (pl. egyes vérnyomáscsökkentők,
„vízhajtók”, antihisztaminok, antidepresszánsok).
A napszúrás a fedetlen fejet érő közvetlen és erős napsugárzástól alakul ki. Az erős napsugárzás agyi vérbőséget okoz, melynek főbb tünetei: kábultság, fejfájás, szédülés, tudatzavar, eszméletlenség (koponyaűri nyomásfokozódáskor), hányinger, hányás és a bőr napégéses gyulladása, kiütések megjelenése. Enyhe esetben a beteg hűvös helyen történő
elhelyezése, hűvös borogatása, súlyosabb állapotban kórházi megfigyelés szükséges. Súlyos esetben a napszúrás akár halálhoz is vezethet.
Hőséggörcsök erős izzadás következtében só- és folyadékvesztés miatt alakulhatnak ki, a vázizmokban fájdalmas összehúzódásokat okozva. Akkor is kialakulhat, ha az elvesztett folyadékot kizárólag vízzel pótolják. Leggyakrabban melegüzemi munkásoknál (pl.
kohókban) fordul elő erőteljes fizikai aktivitást követően. A bőr hideg és nedves, az izmok nyomás-érzékenyek, duzzadtak.
A hőkimerülés meleg környezetben végzett tartós nehéz fizikai munka és elégtelen sóbevitel következménye. Tünetei: forró, vörös, verejtékes bőr, láz, feszítő fejfájás, szédülés,
szemkáprázás, szapora pulzus, zavartság. Ha a verejtékezés megszűnik, hőgutává súlyosbodhat.
A hőguta a hőszabályozás elégtelensége miatt létrejött életveszélyes állapot. A verejtékezés megszűnik, a szervezet nem képes a felesleges hőmennyiséget leadni, emiatt a
testhőmérséklet megemelkedik (sok esetben több mint 40 °C fok fölé). Főbb tünetei: a testhőmérséklet hirtelen emelkedése, sápadt, forró és száraz bőr vagy intenzív verejtékezés,
szapora pulzus, alacsony vérnyomás, szívritmuszavar, szabálytalan légzés, tüdővizenyő, görcsök stb. Emellett hányás, hasmenés, vizelés hiánya, kiszáradás is tapasztalható. Az
érintett eszméletlen is lehet, orvosi kezelés nélkül akár halálhoz is vezethet. A beteget mielőbb hűvös helyre kell vinni, a legfontosabb a testhőmérséklet csökkentése fizikai hűtéssel (ruházat eltávolítása, vízzel permetezés, borogatás). A hőguta azonnali kórházi ellátást igényel!
A fentiek miatt fokozott figyelmet kell fordítani a hőmunka okozta egészségkárosodások megelőzésére, különösen a szabadtéren, tűző napon végzett fizikai munkák esetén (pl. útépítés, aszfaltozás, mezőgazdasági tevékenységek):
- A munkavállalók igénye szerinti mennyiségben, a folyadék
veszteség pótlására megfelelő hőmérsékletű (14-16 °C-os) ivóvizet kell biztosítani a higiénés követelmények betartásával. Ösztönözni kell a dolgozókat arra, hogy sok vizet fogyasszanak – kb. 15-20 percenként egy pohárnyi hideg ivóvizet akkor is, ha nem érzik szomjasnak magukat – és kerüljék a kávé, az alkohol, a magas koffein és cukortartalmú italok fogyasztását, amelyek
dehidratálhatják a szervezetet. A verejtékezéssel elvesztett ásványi anyagokat a munkaközi szünetekben és a pihenőidő alatt kisebb étkezésekkel javasolt pótolni.
- Munkaszervezéssel kell biztosítani, hogy a munkavégzés során
rendszeresen kerüljön pihenőidő beiktatásra. A pihenőidőt lehetőleg a környezethez képest hűvösebb, árnyékos helyen, megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott körülmények között töltsék el a dolgozók.
- Figyelni kell a munkavállalók cseréjére is, azaz a munkát úgy kell
megszervezni, hogy felváltva, rövid ideig tartózkodjanak a tűző napon, illetve a hőség és a napsugárzás szempontjából kritikusnak tekinthető napszakban (11-15 óra között) lehetőség szerint hűvösebb, árnyékos munkahelyen folyjon a munka. Ahol lehetséges, a szabadtéri munkaterületet árnyékolni kell (pl. sátorlap, ponyva alkalmazásával).
- Segíteni kell a munkavállalókat abban, hogy képesek legyenek
alkalmazkodni a hőséghez: az intenzív hőség első napjaiban lehetőség szerint rövidebb munkaperiódusokat és hosszabb munkaközi szüneteket tegyenek számukra lehetővé. Ezt a folyamatot javasolt ismételten elölről kezdeni, ha a dolgozó szabadságról tér vissza vagy a munkából egyéb okból maradt hosszabb-rövidebb ideig távol.
- A munkaidőkeretben (pl. 12 órás beosztásban) dolgozó munkavállalók a hőségriasztás
időszakában különösen nagy megterhelésnek lehetnek kitéve, amennyiben egymást követő napokon kell dolgozniuk és az éjszakai meleg miatt nincs lehetőség a szervezetük regenerálódására. Bár konkrét jogszabályi előírás nincs a munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók esetében – hőségriasztás idején – a munkaszervezési intézkedésekre, de a
munkavédelmi hatóság tapasztalatai és a korábbi években előfordult munkavállalói
panaszok miatt a foglalkozás-egészségügyi szolgálat bevonásával javasolt a hőségriasztás
idejére a munka-pihenési rend átütemezése, gyakoribb és hosszabb pihenőidők beiktatása.
- A dolgozók lehetőség szerint könnyű, világos színű és lazán viselhető ruházatban végezzék feladataikat, ha ez nem veszélyezteti a biztonságos munkavégzést. A hőkimerülés, hőguta megelőzését egyéb eljárásokkal is javasolt kiegészíteni (pl. a tarkót takaró/árnyékoló fejvédő vagy széles karimájú, jól szellőző kalap használata, hideg vizes arc-, kézmosással történő hűsítő mosdás).
- A munka jellegére (pl. könnyű-, közepesen nehéz vagy nehéz fizikai munka) és a dolgozók általános egészségi állapotára, tapasztalatára is tekintettel kell lenni az egyéni
védőeszközök juttatásakor, amelyhez a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának véleményét is ki kell kérni. Figyelembe kell venni a munka-, védőruházat és egyéb védőeszközök viseléséből adódó többletmegterhelést is.
- Zárt munkahelyeken az alkalmazott légtechnikai berendezések, klímaberendezések
hatékonyságáról a megszokottnál gyakrabban kell meggyőződni, ellenőrizni kell –
szakember bevonásával – a rendeltetésnek megfelelő működőképességüket, gondoskodni
kell a rendszeres műszaki karbantartásukról, tisztításukról, fertőtlenítésükről. A
mesterséges szellőztető- és légkondicionáló berendezések nem megfelelő beállítása,
működtetése és karbantartásának, tisztításának hiánya egészségkárosodások (pl.
meghűlés, légúti fertőzések stb.) kiváltó oka lehet.
- A munkavédelmi oktatás során a fentiekben felsorolt veszélyforrások és a szükséges megelőző intézkedések mellett fel kell készíteni a dolgozókat arra is, hogy felismerjék és kezelni tudják a hőség okozta túlzott igénybevétel és a hőguta tüneteit. Fel kell hívni amunkavállalók figyelmét, hogy figyeljenek egymásra, bármilyen egészségi állapotukkalösszefüggő panasz, rosszullét, valamint sérülés esetén a munkát azonnal hagyják abba, és igényeljék a munkahelyi elsősegélynyújtást vagy az orvosi ellátást.
- Mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen, ha segítséget kell hívni. A munkavállalók közül javasolt kijelölni olyan személyt, aki felügyeli a megelőző intézkedések betartását (pl. megfelelő folyadékpótlás, hűvösebb, árnyékos területen történő rendszeres pihenés), valamint az esetleges panaszok jelentkezését, az elsősegélynyújtás vagy az orvosi ellátás
szükségességét.
A munkavédelmi hatóság (a munkáltató telephelye/munkavégzés helye szerint illetékes, munkavédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatala)
fokozott figyelmet fordít a munkavédelmi ellenőrzések során azon munkavállalók egészségének és biztonságának védelmére, akik a hőségriasztások idején a szokásosnál is
fokozottabb megterhelésnek és igénybevételnek lehetnek kitéve a munkahelyeken.
A Munkavédelmi Főosztály által működtetett, ingyenesen hívható, telefonos Munkavédelmi
Tanácsadó Szolgálat tájékoztatást nyújt a munkavédelemmel kapcsolatos jogosultságokról és
kötelezettségekről a munkáltatók, a munkavállalók, az érdekképviseleti szervek és minden, a
munkavédelem kérdései iránt érdeklődő számára. Zöld szám: 06 80 204 292, hívható:
hétfőtől-csütörtökig: 8.30-16.00, pénteken: 8.30-13.30-ig. e-mail:
munkavedelem-info@pm.gov.hu
A bárki által igénybe vehető légkondicionált helyiségek listája elérhető a BM Országos
Katasztrófavédelmi Főigazgatóság weboldalán (http://www.katasztrofavedelem.hu).
A hőségriasztással kapcsolatban további információk a http://www.antsz.hu weboldalon találhatók.
Az aktuális meteorológiai helyzetet a http://www.met.hu oldalon találja meg.
Kapcsolódó jogszabályi előírások:
- a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 33-34. §-a,
- a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.)
SzCsM-EüM együttes rendelet 7. §-a és 2. sz. melléklete,
- az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális
munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 4.
számú mellékletének 7. és 18.3. a) pontjai.
Felhasznált irodalom:
1. Páldy A., Erdei E., Bobvos J., Ferenczi E., Nádor G. és Szabó J. (2004): A klímaváltozás
egészségi hatásai, Egészségtudomány, 48. sz. pp. 220-236.
2. McMichael, A. J., Woodruff, R. E., & Hales, S. (2006). Climate change and human health:
Present and future risks. Lancet, 367 (9513),
3. Ungváry Gy., Morvai V. (szerk.) (2010): Munkaegészségtan, pp. 331-332., Medicina
Könyvkiadó Zrt.
4. Preventing Heat-related Illness or Death of Outdoor Workers, NIOSH, Workplace Solutions,
2013-143, https://www.cdc.gov/niosh/docs/wp-solutions/2013-143/
5. OSHA Quick Card (2014): Protecting Workers from Heat Stress,
https://www.osha.gov/Publications/osha3154.pdf
6. Lászlóffy M., Nagy K. (2015): Hőexpozíció okozta halálos kimenetű foglalkozási megbetegedés.
Foglalkozás-egészségügy, 19.(4.), pp. 228–229.
7. Nédó F. (2015): A klímaváltozás hatása a munkavállalók egészségére a biztonságára,
Munkavédelem és biztonságtechnika, 27. évf. 3. sz. pp. 11-19.
8. Prevent Heat-related Illness (Poster), NIOSH, 2016-151, http://www.cdc.gov/niosh/docs/2016-
151/pdfs/fy16_heat-related-illness-poster_2016-151.pdf
9. Nédó F. (2017): A klímaváltozás hatásaiból eredő kihívások a munkahelyi biztonság és
egészségvédelem területén. Előadás: „Fókuszban a mezőgazdaság - első a munkavégzés
biztonsága” kampány nyitókonferenciája (2017.06.13., Gödöllő, Szent István Egyetem),
http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=573
Kapcsolódó cikkek
A vízhiányt nem szabad a GMO terjesztésével orvosolni
2017. január 23. 07:45
A vízhiány problémáját nem szabad a genetikailag módosított szervezetek (GMO) terjesztésével orvosolni a mezőgazdaságban - hangsúlyozta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szombaton Berlinben a Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórumon (GFFA), amelynek fő témája a fenntartható vízgazdálkodás volt.
Látniuk kell a gazdáknak, hogy hol tart a világ és mennyit spórolhatnak
2018. március 06. 07:52
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának (NAK) kulcsszerepe van abban, hogy a precíziós gazdálkodással kapcsolatban meglévő, létrejövő tudást összegyűjtse, szintetizálja – és azt megossza az érintettekkel. Interjú Győrffy Balázs NAK-elnökkel.
