Pogátsa: az embereknek fogalmuk sem volt, mire jók a kapitalizmusban a szakszervezetek

2019. február 11. 07:54
„Az elmúlt 30 évben a magyarok nem tudták, mire jó a szakszervezet. Ez érthető is, hiszen a pártállamban a szakszervezet nem volt más, mint a kommunista párt gumipecsétje. Nem csoda, ha a rendszerváltás után az embereknek fogalmuk sem volt, mire jók a kapitalizmusban a szakszervezetek. Ennek következménye volt a szakszervezetek 30 évig tartó szereptévesztése, amelyet egyes szakszervezeti vezetők végtelen romlottsága és korruptsága is súlyosbított” – ezt Pogátsa Zoltán szociológus, az Új Egyenlőség alapítója mondta a Heteknek adott interjújában.

Pogátsa reagált a sikeres Audi-sztrájkkal szemben mind kormányoldalról, mind balliberális oldalról hangoztatott ellenérvre, amely szerint ha drágább lesz a munkaerő, akkor a multik elmennek az országból.

Szerinte ha a tőke számára a bérszínvonal lenne az egyetlen releváns kritérium, vagyis ha a tőke oda menne, ahol olcsó a munkaerő, ahol pedig drága, onnan menekül, akkor az Európai Unió tagországai közül Bulgáriába kellene a legtöbb működő tőkének áramolnia, míg Svédországból menekülnie kellene a tőkének.

„Ehhez képest a tőke messze elkerüli Bulgáriát, míg Svédországba özönlik a tőke, mert magas hozzáadott érték előállítására képes jól képzett munkavállalókat talál ott” – mondta Pogátsa Zoltán a Heteknek.

Szerinte több hazai példa is azt mutatja, hogy nincs összefüggés a bérnövekedés és a tőke kivonulása között egy adott országról. Emlékeztetett rá: az első Orbán-kormány idején, 2001-2002-ben drasztikus minimálbér-emelést hajtottak végre az országban (25500 forintról 2001. januárjában 40000, majd egy évvel később 50000 forintra nőtt a minimálbér – A szerk.), és ennek közvetlen vagy közvetett folyományaként nagyjából egymillió ember bére növekedett jelentősen. Pogátsa szerint „a (neo)liberális közgazdászok drámát és tragédiát vizionáltak, sőt elképesztő módon vannak köztük, akik utólag is ezt mondják, miközben a valóságban a minimálbéremelésnek az egymillió nyerteshez képest csupán elhanyagolható negatív hatása volt”.

Szintén magyar példa, hogy az elmúlt években ismét radikális minimálbéremelés történt, amit ezúttal komoly, évente 4-5 százalékos reálbérnövekedés is kísért.

Pogátsa úgy látja: a neoliberális dogmák alapján ennek az kellett volna hogy legyen a következménye, hogy a foglalkoztatás visszaesik, ehhez képest semmilyen negatív hatást nem látunk, a foglalkoztatás folyamatosan bővül. Ugyanez figyelhető meg a visegrádi övezet többi országában is – tette hozzá.

Ebben az értelemben Magyarország (és a visegrádi régió) a neoliberális dogmák totális cáfolata – mondta Pogátsa Zoltán a Heteknek, majd hozzátette: „Audi-sztrájk ide vagy oda, a német nagytőke számára Magyarország még mindig rendkívül kedvező befektetési célpont. Uniós ország vagyunk, így az itteni befektetéseket az uniós jog is védi, és nincsenek vámok. Ugyanakkor rendkívül alacsony a társasági nyereségadó (a németországinak kevesebb mint a harmada), és elképesztő mértékűek az állami támogatások is. Ráadásul a bajorországi Inolstadt, az Audi központja közelebb van Győrhöz, mint például Hamburghoz”.

Nincs oka a német tőkének elmenni az országból

– mondta az Új Egyenlőség alapítója a Heteknek.

 

Pogátsa Zoltán beszámolt arról is, hogy egy, az Új Egyenlőség által szervezett konferencián szakszervezeti vezetők beszámoltak róla, hogy hogyan telepedtek rá az általuk szervezett tüntetésre a – Pogátsa szavaival – „ellenzéki törpepártok” politikusai. Szerinte nehéz mit kezdeni a macronista Momentum szelektív szociális érzékenységével, „hiszen az ő testvérpártjuk az, amely Franciaországban mindent megtesz a munkavállalói jogok minél drasztikusabb megnyirbálásáért, rendőrei pedig sokkal keményebben lépnek fel a sárgamellényes tüntetőkkel szemben, mint a magyar rendőrség lépett fel decemberben”.

Forrás: ATV

szakszervezetek.hu

Kapcsolódó cikkek

A gyümölcs aminek számtalan neve van

2016. június 22. 08:43
Általában zöld, néha piros, éretlenül savanyú, éretten viszont már édes. Ez a tézis ugyan sok gyümölcsre igaz, de ebben az írásban most a köszmétéről emlékezünk meg röviden. A megemlékezés szó nem véletlen, hazánkban korábban jóval jelentősebb területen termesztették a köszmétét mint napjainkban. Elsősorban a hűtőipar vásárolja fel a terméseket, ami főként a brit és az észak-európai piacra kerül.

5 trükk, ami segít, hogy még véletlenül se nyúlj az arcodhoz járvány idején

2020. március 19. 18:50
A koronavírus elleni harcban kulcsfontosságú, hogy mit érintünk meg. Kilincsekhez, pénzhez, kapaszkodóhoz nyúlunk napjában többször is. Nem véletlenül javasolják a szakemberek a gyakori és alapos kézmosást, fertőtlenítést, erre azonban nincs mindig lehetőség. Íme néhány tipp, ami segíthet a védekezésben.