Puhítás: a köztévében ártalmatlan PR-fogásnak nevezték a rabszolgatörvényt
2018. december 14. 08:07
A munkavállalók többsége meg sem érzi majd a túlóra-törvényt, és senkire nézve sem lesz kötelező -biztatta az M1 nézőit a Figyelő főszerkesztő-helyettese. Jó kérdés, hogy akkor minek kellett minden áron megszavazni.
A munkavállalók túlnyomó része nem fogja érzékelni azt a jogszabály-módosítást, ami lehetővé teszi a többlet önkéntes túlmunkát - jelentette ki Szajlai Csaba közgazdász, a Figyelő főszerkesztő-helyettese az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában; nyilatkozatát az MTI is idézte.
Szajlai szerint munkaerőhiánytól feszített munkaerőpiacon a cégeknek sem érdeke, hogy akaratuk ellenére dolgoztassák az embereket, továbbá a leginkább érintett feldolgozóiparban jellemzően erős a dolgozói érdekképviselet. A kormánypárti lap helyettes vezetője szerint „a jogszabály csupán lehetőséget ad a többlet túlmunkára azzal, hogy 250 óráról 400-ra emeli a vállalható túlórák számát”, de önkényesen a jövőben sem lehet senkit többletmunkára kényszeríteni.
A módosítás alapján azonban minden munkaadó megkövetelheti a 400 órás túlmunkát, – így az elvileg szabad dolgozó hiába váltana munkahelyet, mindenütt ugyanolyan olyan szerződést tolnának elé. A munkavállalót pedig senki sem védi meg a HR-osztályon, négy fal között érő nyomástól.
Ha a törvénymódosításnak ennyire nem lenne súlya, hatása, akkor nyilvánvalóan szükség sem lenne rá. Szajlai Csaba meghökkentő okkal magyarázta, hogy miért fogadták el mégis: „ A túlórakeret növelése tulajdonképpen egy PR-intézkedés, ami előnyt jelenthet Magyarország számára a működő tőkéért zajló versenyben” - mondta a köztévének nyilatkozva.
Utóbbi rögtön cáfolható azzal, hogy a kormány bevallottan a német nagyvállalatok kérését teljesítette a rabszolgatörvénynek is nevezett módosítással. Márpedig a német iparóriások nem elégednek meg a PR-ral, érezhető kedvezmények kellenek nekik, hogy összeszerelő üzemeiket ne vigyék tovább olcsóbb munkaerejű országokba.
nepszava.hu
Kapcsolódó cikkek
Megjelentek a részletes magyar munkanélküliségi adatok
2020. május 07. 08:35
Több mint ezer főt érintett csoportos leépítés márciusban, miközben a 281 ezer álláskereső több mint 45%-a nem kapott pénzbeli támogatást - többek között ez derült ki a most megjelent, márciusra vonatkozó munkanélküliségi adatokból. A hónapban közel 60 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét az illetékes járási/kerületi hivatalnál.
