Rolek szerint a lehetőségek a kihasználásról majd a kollektív szerződésben állapodhatnak meg a munkaadók és a munkavállalók. Az MGYOSZ alelnöke hozzátette, lényegében ez volt a teljes munkaadói oldal - Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP) - álláspontja is.

A parlamenthez Szatmáry Kristóf és Kósa Lajosfideszes országgyűlési képviselők nyújtották be azt a törvénymódosító indítványt, amelynek az elfogadását követően három évre emelkedne a munkaidőkeret elszámolása, és a munkáltatóknak 3 éves időszakon belül kellene elszámolniuk a dolgozóknak járó túlmunkák díjával és a szabadnapokkal, illetve 250 óráról 400 órára emelkedne az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértéke.

Túl sok lenne

Az MGYOSZ alelnöke szerint a törvény módosítása a munkáltatók széles körében nem merült fel igényként, ezért úgy vélte, hogy ez a tervezet csak a munkaadók szűk rétegének jelentene némi segítséget a munkaerőhiány kezelésében. A 400 túlóráról megjegyezte, hogy ennek a bevezetését általánosan azért nem támogatják, mert nagyon magas munkaterhelést jelent a dolgozóknak, ami egészségileg is káros.

Szerdán lesz kormányülés, ott ismertetik majd a szociális partnerek véleményét a kérdésben - mondta az alelnök.

Célszerű lenne egyeztetni

Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke elmondta, a munkaadói oldallal egyetértettek abban, hogy a tervezett módosítás nagy terhet jelentene a munkavállalóknak. Továbbá mindkét oldal úgy vélte, hogy a jövőben a törvény módosítást célszerű lenne szakmai egyeztetést követően tárca-javaslatként benyújtani az Országgyűléshez - tette hozzá.

Az álláspontok megismerése érdekében a VKF munkavállalói oldalának - Magyar Szakszervezeti Szövetség, Liga Szakszervezetek, Munkástanácsok Országos Szövetsége - képviselői szerdán délelőtt a parlamentben találkoznak a tervezetet benyújtó fideszes képviselőkkel - mondta.

napi.hu