Agroma – az agrárium és a roma szó összegyúrásával kreált fantázianéven fut az a nagyszabású felzárkóztatási programról szóló javaslat, amit jelenleg már nagyban köröztetnek az Agrárminisztériumban. Birtokunkba került a nem nyilvános, láthatóan részletesen kidolgozott dokumentum egy példánya, ami még csak belső munkaanyagnak számít. Ugyanakkor jól mutatja, milyen irányba haladnak annak érdekében, hogy megoldást találjanak olyan égető társadalmi problémákra, mint a romák foglalkoztatása és a mezőgazdasági munkaerőhiány. Kérdés, hogy a nagyszabású sportesemények rendezését simán bevállaló, de az átfogó ágazati reformokat rendre tologató Orbán-kormány belevág-e a jelentős forrást és komoly erőfeszítést igénylő roma felzárkóztatás megoldásába.

Az alapötlet pofonegyszerű, miután az alapproblémák is adottak: a szakemberhiánnyal küzdő agrárágazat számára kihasználatlan munkaerőbázist jelenthetne a cigányság, amelynek túlnyomó része egyébként is vidéki közösségekben él. Sokan a megfelelő képzettség híján azonban legfeljebb idénymunkásként jöhetnek szóba, ami a kitöréshez ugyanúgy édeskevés, mint a közmunkán vagy segélyeken tengődés. Az Agroma-projektben ráadásul „3in1” valósulna meg a romák társadalmi felzárkóztatása az agrár- és a vidékfejlesztéssel, hiszen ezek oda-vissza hatnának egymásra – derül ki a javaslatból.

12-18 új szakközépiskola hátrányos helyzetűeknek

Bár információink szerint az anyag jelenleg elsősorban Nagy István tárcájánál forog, más tárcákat is érint a javaslat, így az oktatásért felelős Emmit, a  Belügyminisztériumot vagy az Innovációs és Technológiai Minisztériumot. Ezek közül is különösen fontos az Emmi szerepe, ugyanis az agráriumra fókuszáló felzárkóztatás kiindulópontját egy új, középiskolai hálózat jelentené, amit az Agroma-projekten belül Világítótorony-programnak kereszteltek el.

A Világítótornyot – gyakorlatilag és átvitt értelemben – országosan 12-18 önkéntes alapú, bentlakásos szakközépiskola jelentené, amit kifejezetten a térség hátrányos helyzetű és roma fiataljai számára hoznának létre. Arra számítanak, hogy az ezekben végzettséget szerző roma fiatalok azonnal stabil fizetéssel rendelkező munkavállalóvá válnának a vidék agrárcégeinél. Másrészt mentorként és példaképként visszaforgatnák őket a rendszerbe, vagyis mintegy etalonként húznák felfelé saját közösségüket.

A bentlakásos új szakközépiskoláknak köszönhetően akár pár év alatt jelentősen megugrana a mezőgazdaságban a szakképzett munkavállalók száma, ezért a koncepció megálmodói szerint az Agroma-, illetve ezen belül a Világítótorony-program akár már 2020 szeptemberétől az Agrárminisztérium egyik legnagyobb volumenű kezdeményezése lehetne.

Képünk illusztráció

© Túry Gergely

Másoddiplomás képzéssel segítene rá a gödöllői egyetem

Kiemelik, hogy az új intézmények nem az Agrárminisztérium felügyelete alá tartozó agrár-szakközépiskolák helyett jönnének létre, ezeket a „kiemelt odafigyeléssel megtervezett” iskolákat a hátrányos helyzetű és roma fiatalokra szabnák. Ugyanakkor nem zárják ki, hogy a tárca alá sorolt 62 intézmény között lesznek olyanok, amelyeket be lehetne tagolni a programba, főleg azokon a leginkább leszakadó területeken, ahol a fiataloknak az általános iskola befejezése után ezek jelentik az egyedüli opciót.

Az Agroma-program részeként a romák felzárkózását elősegíteni képes diplomás szakembereket is képzenének a Gödöllői Szent István Egyetemmel együttműködve. Problémát jelent ugyanis, hogy a leginkább leszakadt térségekben nagyon kevés az olyan szakember, aki egyáltalán alkalmas lenne ezt az összetett programot koordinálni, megvalósítani.

Ezért másoddiplomás képzést indítanának el az egyetemen az első évben 25, majd évi 50 hallgató részvételével. Az ezt elvégző agrárszakemberek utána egyszerre segíthetnék a helybeli gazdasági szereplőket, a települési önkormányzatokat és magukat a hátrányos helyzetű közösségeket, biztosítva a „motivációt, innovációt, szakmai és mentálhigiénés támogatást” – olvasható a javaslatban. Ráadásul ezek a gödöllői egyetemen végzett szakemberek egyben az Orbán-kormány kiemelt, „Magyar falu” – programjába is betagolhatóak – már vizsgálják a lehetőséget, hogyan lehetne a másoddiplomás képzés nem önköltséges, hanem ingyenesen elérhető.

Már idén el kellene kezdeni

Csakhogy ehhez egy sor tárcának együtt kellene dolgoznia, hiszen többek közt az amúgy is variálás előtt álló szakképzésről szóló törvényt módosítani kellene. Az előkészítési fázisnak is külön nevet adtak a koncepcióban, ez lenne a Magvető-program, amit már idén meg kellene valósítani ahhoz, hogy erre építve elstartolhasson 2020-tól az Agroma. Ehhez viszont 92 millió forint elkülönítésére lenne szükség első körben, ennyiből jönne ki az oktatási átalakítást megelőző felmérés, audit, szakértői anyagok és a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése.

Maga a teljes program viszont milliárdos nagyságrend is lehetne, a program optimista készítői még azt is felvetik, hogy kiemelt kormányzati programmá kellene tenni, amely akár saját önálló főosztályt vagy helyettes államtitkárságot érdemelne. Főleg, hogy egy éven át zajló „aktív társadalmasítási folyamatot” képzelnek el, hogy magát a kérdéskört, azaz a társadalmi felzárkózás és az agrárfejlesztés összekapcsolását a lehető legszélesebb körben ismertesse.

Képünk illusztráció

© AFP / Sputnik / Alexandr Kryazhev

Máshol már bejött, mi is továbbadnánk

A javaslatnak része a kapcsolatépítés is azért, hogy begyűjtsük a nemzetközi tapasztalatokat, ugyanis a javaslat szerzői szerint az ilyen közösségi alapú agráriumfejlesztés már a világ számos pontján – így többek között a Távol-Keleten, Közép-Ázsiában, Észak- és Dél-Amerikában – segítette a társadalmi felzárkózást. Ezért egyrészt a Magyarországra akkreditált külképviseletek segítségével feltérképeznék ezeket a sikeres programokat, másrészt a „releváns országokba” szakmai tanulmányutakat is szerveznének.

Ha bejön, akár az uniós agrártámogatásokért folyó harcban is hivatkozási alappá válhatna az Agroma. Sőt, „egyfajta jó gyakorlatként” más uniós tagállamokkal is megosztanánk a know-how-t, illetve hasznos lehetne a visegrádi országok számára is.

Oktatási átalakítás, de Káslerék nem is válaszoltak

A birtokunkba került koncepcióról két érintett minisztériumot is kérdeztünk, az Agrárminisztérium azt válaszolta, hogy „jelenleg vizsgálja a Magvető és a Világítótorony program koncepcióját”. Az új bentlakásos iskolatípus miatt az Emmit is kellene a megvalósításhoz, Kásler tárcája azonban még csak nem is reagált a kérdéseinkre, így nem derült ki, náluk foglalkoznak-e az Agroma-projekttel, illetve ez hol tart.

„Az Agroma, Magvető és a Világítótorony nyilván fantázianevek, a lényeg, hogy nincs más út, mint a gazdasági alapú társadalmi felzárkózás” – mondta a hvg.hu-nak Forgács István romaügyi szakértő. Megerősítette, hogy valóban ő az egyik kidolgozója az illetékes minisztériumokban futó javaslatcsomagnak, de még nem dőlt el, hogy az Orbán-kormány tárcái beállnak-e a hosszú távú, nagyobb reformot jelentő, így forrást/erőfeszítést igénylő program mögé. Az Agrárminisztérium nyitott volt, magával Nagy István miniszterrel egyeztetett az agráriumban lévő lehetőségekről, és szerinte az Emmi, valamint a BM által is támogatható a koncepció, ami mellé nagy valószínűséggel a Gödöllői Szent István Egyetem is beáll majd.

„A kormány egyértelműen keresi az intézkedési lehetőségeket, ami a roma felzárkózás ügyét előre vihetné, azt viszont nem tudom, hogyan áll a javaslat megvalósítása. Idén remélhetőleg elindulhat az előkészítési szakasz, az úgynevezett Magvető-program, vagyis az a munka, amikor országosan több intézmény bejárása és szakmai auditálás is lezajlik, hogy 2020-től elindulhasson egy új típusú képzés” – mondta el Forgács.

Nekik bármilyen stabil szakma előrelépés

„Ha a romákból az agráriumban stabil munkahellyel rendelkező munkavállalók lennének, az olyan társadalmi mobilizációt jelentene, amilyenre ötven éve nem volt példa. A valóságból kell kiindulni, így ma Magyarországon általában egy roma fiatal számára érdemi előrelépés, ha bármilyen szakmát meg tud szerezni, és ha ennek köszönhetően meg tud jelenni a munkaerőpiacon, és a munkájával biztos keresethez tud jutni” – mondta arról, miért az alapvetően fizikai munkát jelentő agráriumra fókuszál az Agroma-projekt.

Forgács szerint a valódi változáshoz döntő fontosságúak lennének az önkéntes alapú, bentlakásos szakközépiskolák, mert ezek nemcsak kitörési lehetőséget jelentő szakmát adnának azonnali munkalehetőségekkel, hanem ezekben az eddigieknél eredményesebb szocializáció is folyhatna. „A roma fiatalok jelentős része jelenleg is a szakképzésben jelenik meg az általános iskola után, elkezdik, de jelentős részük lemorzsolódik – amit

már 18-20 éves korukra általában megbánnak.

A Világítótoronnyal gyakorlatilag egy új iskolarendszer-típus jönne léte, aminek része egy mentorszolgáltatás is. Ebben a már végzett roma fiatalok is szerepet kapnának, ők is visszatérnének mentorként az egykori iskolájukba. A jelenlegi oktatási rendszerben ugyanis egy csomó speciális dologra nincs erőforrás, így a kifejezetten rájuk szabott konfliktuskezelésre, drogprevencióra, vagy akár arra, hogy fiatalokkal megvitatható legyen a korai gyerekvállalás kérdése. De ha az iskolából már kikerült, dolgozó, munkával pénzt kereső társukat látják, ők hitelesek a számukra, hiszen már megcsinálták, és ezért segíthetnek a többieknek is kitartani, jó döntéseket hozni” – magyarázta.

A romaügyi szakértő szerint az elképzelésben felvázolt önkéntes alapú bentlakásos iskoláknak pozitív hatásai lennének. „A szakközépiskolában szakmát tanuló roma fiatalok egyértelmű összekötő kapocs lehetnének a család, a roma közösség, illetve az iskola között. Például ha azt látja valamelyikőjük, hogy a szomszédban az unokatestvér iskolába járt, és a megszerzett szakmával jól boldogul, akkor az meggyőzi, hogy ez miért lenne jó neki is” – magyarázta. „Másrészt az is tény, hogy a hátrányos helyzetű, illetve mélyszegénységben élő cigány gyermekek többsége számára a szakközépiskola és a kollégium általában még jobb körülményeket is kínál, mint ahogyan a családjával él” – tette hozzá.

hvg.hu