Az állam újraelosztó szerepe a legtöbb európai országban csökkentette a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenséget az elmúlt 10 évben, Magyarországon ezzel szemben kiugró mértékben növelte azt. A mutató romlásáért főleg az egykulcsos személyi jövedelemadó és a rekordmagas áfa tehető felelőssé. Öröm az ürömben, hogy még ezzel együtt sem kiugró a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenség Magyarországon – írja a Portfolio.

 Az adórendszernek a közösségi kiadások fedezése mellett egy sor egyéb funkciója is van a kormányzat gazdaságszabályozó tevékenységétől kezdve a káros tevékenységek sarcolásáig. Az adóztatásnak azonban nem kevésbé jelentős feladata a társadalmi igazságosság fenntartása a jövedelmek részbeni újraosztása által.

 A szociális szempontokat figyelembe vevő adórendszert a kormányok úgy komponálják meg, hogy a magasabb jövedelmeket – esetleg vagyont -, nagyobb összegű tranzakciókat nem csak nominálisan, de sokszor arányaiban is nagyobb mértékben sújtják, míg az alacsony jövedelműek jövedelmük kisebb arányában járulnak hozzá a társadalmi újraelosztásához.

Ezzel a piaci alapon fokozatosan növekvő jövedelemkülönbségeket tudja fékezni, ellensúlyozni.

Mindezt lehet mérni is: a jövedelem és a vagyon eloszlásának egyik mércéje a Gini-index: minél magasabb annak az értéke, annál nagyobb az egyenlőtlenség a vizsgált gazdaságban a jövedelmi- és vagyoni egyenlőtlenség. Az Európai Bizottság friss országjelentésében közzétett egy érdekes ábrát, ami azt mutatja, hogy az adó- és járadékrendszer az elmúlt 10 évben milyen mértékben változtatta az egyenlőtlenségeket.

EZ ALAPJÁN AZ LÁTHATÓ, HOGY A VIZSGÁLT TAGÁLLAMOKBAN MAGYARORSZÁGON NŐTT LEGNAGYOBB MÉRTÉKBEN A JÖVEDELMI ÉS VAGYONI EGYENLŐTLENSÉG 2008 ÉS 2018 KÖZÖTT AZ ÚJRAELOSZTÁSI RENDSZER MIATT, ÉS NEM IS KICSIT VERJÜK A MEZŐNYT.

A Bizottság vizsgálata szerint rontott még Dánia, és minimális mértékben Lettország és Németország is, az utóbbi kettő esetén viszont szinte elhanyagolható az index növekedésének mértéke. A legnagyobb mértékben Bulgáriában és Észtországban csökkent az egyenlőtlenség az elosztási rendszer eredményeképp 2008 óta. Az alábbi ábra az elosztási rendszer szerepét mutatja a Gini-index változásában:

Ha az együttható mögé nézünk, akkor kicsit sem meglepő a változás. 

A romló mutatóért kétségkívül az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése felel legnagyobb mértékben, amely közvetlenül sarcolja a munka- és tőkejövedelmeket (bár ez alól is vannak kivételek, így például az állampapír-befektetések kamatadó mentesek). A lineárisan  egykulcsos személyi jövedelemadó szinte egyedülálló a világon, a legtöbb ország sávosan progresszív adót alkalmaz.

Ki lehet emelni azt is, hogy a fogyasztási adó egyik országban sem olyan magas, mint Magyarországon. Az áfa ugyan minden jövedelmi helyzetben levő fogyasztónak 27%, de míg a jobb helyzetben levők jövedelmükből félre is tudnak tenni (ha esetleg állampapírba, akkor az adórendszer még inkább nekik kedvez), addig a szegényebbek jellemzően jövedelmük 100%-át elfogyasztják.

Hozzátesszük, hogy a friss adat csak a jövedelmi egyenlőtlenség változását mutatja, maga az egyenlőtlenség mértéke Magyarországon nem kiugró.

Ez részben a gazdasági folyamatok eredménye, de  annak is köszönhető, hogy a kormányzatnak több olyan intézkedése is volt az elmúlt években, amelyek csökkenteni tudták az egyenlőtlenséget. A legfontosabb ezek közül a munkaerő-politika: az foglalkoztatottsági ráta növekedése miatt sokan élnek jobban. Mindemellett a munkaerőhiány következtében kialakuló béremelkedések is egyenlőtlenség-csökkentő hatással jártak.

Mi az a Gini-index?

A Gini-együtthatót Corrado Gini (1884-1965) olasz statisztikus, társadalomtudós fejlesztette ki 1914-ben, és azt a célt szolgálja, hogy statisztikai eloszlások egyenlőtlenségeit mérje- Éppen ezért például (nyilván bizonyos korlátokkal) a jövedelmi különbségek egy számban való megragadására is alkalmas. A mutatót leggyakrabban százalékos skálán számítják, ahol a 0 érték jelenti a tökéletesen egyenletes, a 100 pedig a lehető leginkább egyenetlen eloszlást. Ez alapján a jövedelmi vizsgálatokban az elméleti 100 az lenne, ha egyetlen ember birtokolná a sokaság összes jövedelmét. (Akinek így könnyebb elképzelni: a Gini-együttható értéke arányos a Lorenz-görbe ábrázolásakor kirajzolódó területtel, amit a görbe az egyenletes eloszlás egyenesével együtt határol.) Corrado Gini amúgy érdekes személyiség volt, szociológiai, társadalomfejlődési elméletei mellett a közéleti munkássága is figyelmet érdemel. Például egyszerre szimpatizált, illetve került összeütközésbe az olasz fasizmussal. Emellett egészen meredek elképzelései voltakegy időben az amerikai dominanciával létrehozandó világállamról.

Forrás: Portfolio / szakszervezetek.hu