Ez is mutatja, hogy a munkáltatók a védettségi igazolványban szereplő személyes adatok kezelésére vonatkozóan jellemzően nem rendelkeztek elég információval. 2021 áprilisában a magyar adatvédelmi hatóság (NAIH) kiadott egy állásfoglalást (NAIH-3903-1-2021). Eszerint kezelhetők a védettségre vonatkozó munkavállalói személyes adatok, azonban ez csak egyfajta ajánlás. A felelősség a munkáltatóé, hogy minden szükséges intézkedést megtegyen azért, hogy jogszerű legyen az adatkezelés. Fontos tudni, hogy kizárólag a munka törvény­köny­vének hatálya alatt foglalkoztatottak esetében alkalmazandók az adatvédelmi hatóság áprilisban megjelent irányelvei. A munkáltató szigorú feltételek mellett kezelhet személyes adatot, így a munkavállaló koronavírus elleni védettségét igazoló dokumentumot is.

Sőt,

(Ebben az esetben nem spórolható meg a munkáltatói intézkedés kiadása és eljuttatása a kollégáknak.) A munkáltatónak jogos érdeke merülhet fel a védettségi igazolvány kapcsán, de jogos érdekét úgynevezett érdekmérlegelési teszttel köteles alátámasztani (pl. munkaegészségügyi, munkavédelmi és munkabiztonsági kockázatok). Ezután az oltottság ténye és a védettség időbeli mértéke is rögzíthető. Azt mindenképpen fontos kiemelni, hogy

Emellett az oltás napján, másnapján munkaidő-kedvezményt adhat a munkatársaknak. A pénzbeli ellentételezés nem javasolt.

Nem kerülhető meg az adatvédelmi hatóság állásfoglalásában az sem, hogy bizony,

Ez nyilván azt jelenti, hogy a védettség igazolásának hiányában ez az állapot nem áll fent. Mivel a dolgozó ezen időszak alatt nem felel meg a munkára képes állapot kritériumainak, ezt igazolatlan, nem fizetett távollétként rögzíti a munkáltató, és bért sem fizet erre az időszakra. Ezt a gyakorlatot az állásfoglalás óta több munkáltató iránytűként használja, még azzal a nehezítéssel is, hogy a bizonyítás feladata az övé.

Fotó: Kallus György / VG

Ebből következik, hogy a munkaviszony megszüntetése a fentiek szerinti feltételek fennállása esetén lehetséges olyan munkakörök-munkakörcsoportok esetében, ahol csak az oltottsággal (védettséggel) tartható fent a munkaviszony. A munkáltató kárfelelőssége kisebb kockázattal jár(hat), ha oltottak (védettek) a munkavállalói.

Munkáltatói oldalon a legnagyobb problémát a jogszabály értelmezése, a NAIH-állásfoglalások folyamatos figyelemmel kísérése okozza. Az átfogó adatvédelmi jogharmonizáció elmaradása miatt a személyes adatkezelések sok esetben szakmai ajánlások alapján történnek. Pedig nagy büntetésekre számíthat az a munkáltató, aki nem figyel arra, hogyan kezeli munkatársai adatait, például a védettségre vonatkozó információkat.

Ha az adatkezelő vagy adatfeldolgozó szándékosan vagy gondatlanságból a rendelet több rendelkezését is megsérti, a bírság az adatkezelő és az adatfeldolgozó, a tanúsító, valamint az ellenőrző szervezet esetében legfeljebb tízmillió euró összegű közigazgatási bírság, vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 2 százalékát kitevő összeg lehet, ám a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni. Van ennél súlyosabb büntetés is: az adatkezelés elveinek, az érintettek jogainak megsértése, személyes adatok harmadik országbeli címzettnek vagy nemzetközi szervezetnek való továbbítása stb. esetén akár húszmillió eurós közigazgatási bírsággal is lehet számolni, de az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4 százalékát kitevő összeg is lehet a büntetés mértéke.

vg.hu