Tiszta Dallas – nagyjából ez a hasonlat jutott eszünkbe, amikor a NAKlap és a nak.hu megyebemutató sorozata keretében felkerestük a Hajdúnánástól néhány kilométerre lévő Nyakas Farmot. Nem csak azért, mert a kultikus filmsorozatban szerepelt ranchhez hasonlóan itt is egy rendkívül hosszú bevezető út van és a felett átívelő táblán itt is virít „Nyakas Farm” felirat, hanem azért is, mert ez is egy végeláthatatlanul nagy terület, csak éppen az Alföld szélén.

Azt már Nyakas András, a farm tulajdonosa mondta el, hogy egészen pontosan 1700 hektár ez a nagyság, ekkora birtokon zajlik a takarmánynövények termesztése, a tejelő tehenészet és a vágómarha-tartás. Szólláth Tibor, a NAK Hajdú-Bihar megyei elnöke azzal ajánlotta figyelmünkbe a gazdaságot, hogy ez „különleges” gazdaság. Fel is vetettük a házigazdának: mitől is az?
– Talán attól, hogy mi valamennyi tevékenységünket az állattenyésztésnek rendeljük alá: azon dolgozok én, a fiaim, az állatorvos, az összes munkavállaló, hogy az állatoknak jó legyen, hogy minél több és minél jobb minőségű tejet adjanak – jegyezte meg Nyakas András.

Azzal egyelőre nincs is probléma. Mint mondta, a 2100 tehén nyáron naponta átlag 60 ezer liter tejet ad, télen átlag 70 ezret, a zárt laktáció értéke pedig 11 ezer liter felett van, ami igencsak komoly értéket jelent.

Az egyediséget az is kiemeli, hogy csak exportra termelnek: a romániai Gyulafehérvár egyik feldolgozója veszi meg az összes „Nyakas-tejet”. A tulajdonos szerint azért alakult így, mert csak ez a partner képes megfizetni az általuk megszabott árat – amiből aztán tisztes nyereség képződik –, más belföldi feldolgozó nem. Megjegyezte, sajnos túl nyomott a hazai felvásárlási ár, és az nem fedi kellően az előállítási költséget és a megállapított hasznot. Neki pedig az a célja, hogy a termelés nyereséges legyen, hiszen ezt tudja visszaforgatni a gazdaság fejlesztésébe, és ebből tudja normálisan megfizetni a 120 dolgozóját.

Nyakas András

De vajon nem volna-e jobb saját üzemben feldolgozni a saját tejet?
– Gondolkodtam ebben úgy tíz évvel ezelőtt, meg is vettem a szomszédban egy földterületet, amire a feldolgozót szántam. De aztán rá kellett jönnöm, hogy nagy kockázatot jelentett volna betörni a tejtermék-piacra néhány új termékkel, és inkább nem vállaltam. Meghaladta volna az akkori lehetőségeket és képességeket, így maradt a tejelő tehenészet. Na meg a vágómarha-tartás; mi vagyunk ugyanis a hazai McDonald’s gyorsétterem-hálózat egyik beszállítója – mondta.

A birtok központi helyszíne a fejőház, ahova naponta hajtják be fejésre az állatokat és ahonnan naponta többször is tartályos kamionok indulnak Romániába. Ami feltűnő volt: a fejés csak félig automatizáltan történik. Nyakas András szerint azért, mert anno az egész telepet, a technológiát erre szabva alakították ki, és a teljes robotizációhoz minden részegységet modernizálni kellene, ami óriási befektetést igényelne. Hozzátette, majd ha bővülnek, akkor lehet szó teljes, a fejőházat és a leendő, új kiszolgáló épületeket is érintő automatizálásáról.
– Másban azért tartjuk a lépést a korral. Minden szükséges adat megtalálható a számítógépes rendszerünkben: tudjuk, hogy melyik állat mikor, mennyi tejet adott, mikor ivarzott, mennyi borjút ellett stb. – jegyezte meg.

A tulajdonos szerint a jövőbeli legfontosabb cél továbbra is az állatok kiszolgálása és tejtermelés minimum mostani szinten tartása. Ennek érdekében a növénytermesztési ágazatot igyekeznek fejleszteni: jelenleg 480 hektár öntözött területen képesek megtermelni a takarmányt és a biztonságos, kiszámítható termesztés miatt még több földet akarnak öntözni.

(nak.hu/Raffai Ferenc) (fotó: Lévai Zsolt/NAK)