Vallott Nagy István az élelmiszerárstopról: ez várhat a termelőkre február 1-től
2022. január 17. 09:07
A Kossuth rádióban reagált Nagy István agrárminiszter arra, hogy február elsejétől korlátozzák Magyarországon a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, valamint a csirkefarhát és a 2,8 százalékos tehéntej árát. A miniszter úgy látja, a tervezett árszabályok bőven beleférnek a kereskedők akciós keretébe, és mint mondta, a termelők és a feldolgozók védve vannak, a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény ugyanis szabályozza, hogy egyoldalúan nem lehet felbontani a szerződéseket.
Szerdán jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy február 1-jétől befagyasztják a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a 2,8 százalékos tehéntej és a csirkefarhát árát, a csütörtöki kormányinfón pedig Gulyás Gergely azt is bejelentette, hogy a csirkefarhát árát is korlátozzák. Nagy István a Kossuth rádióban elmondta,
az alapvető élelmiszerek árának rögzítése is jelzi, hogy a kormány határozottan közbelép, ha elszabadulnak az árak. Szerinte ez egy bátor lépés volt, ami amellett, hogy segít, hogy több pénz maradjon a családoknál, ezzel üzennek a piacnak is, hogy a magyar kormány nem fél meglépni a legváratlanabb intézkedéseket sem.
Kapcsolódó cikkek
Toxinos zab alapú termékeket vont ki a forgalomból a Nébih
2018. december 06. 08:13
Határérték feletti DON mikotoxin tartalom miatt gluténmentes zab alapanyagok és termékek forgalomból való kivonását rendelte el azonnali hatállyal a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A szennyezett zabpehely, zabtöret és zabliszt felhasználásával készült termékeket a fogyasztóktól is vissza kell hívnia az érintett gyártóknak. A toxinos alapanyag egy angliai vállalkozástól érkezett hazánkba, így a Nébih az esetről a tagországokat is értesítette.
Még mindig élelmiszerre költünk a legtöbbet
2018. november 12. 08:03
A magyar lakosság egy főre jutó havi átlagos kiadása 88 ezer 600 forint volt az idei első fél évben, reálértéken 8,8 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest; a kiadások növekedéséhez a reálkereset 9,4 százalékos emelkedése is hozzájárult a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) háztartások fogyasztásáról készített kiadványa szerint.
