A változó munkaerőpiaci folyamatok álltak, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Munkaerőpiaci érték és társadalmi felelősségvállalás, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása című szakmai konferenciájának a középpontjában, hiszen a képzett munkaerő megtartása egyre nagyobb kihívást jelent a vállalkozók számára. Célja olyan lehetőségek megismertetése, amelyek a vállalkozók számára a cégük jövőképének helyreállítását és biztonságuk megteremtését mozdítják elő.

Egy kifejezetten érzékeny témát jár körbe fel a konferencia, hiszen a pandémia ráébresztett minket, mennyire törékeny a társadalmunk. Egyre több a munkaerőhiányos szektor, így nagy kérdés, hogyan lehet a újabb és újabb társadalmi rétegeket, a megváltozott munkaképességűeket bevonni a munka világába?

Már önmagában az is jelzésértékű, hogy a témáról ma már lehet beszélni nyíltan, sőt az is jól látszik, hogy van rá igény – kezdte konferencianyitó előadását Fülöp Attila, az EMMI szociális ügyekért felelős államtitkára. Ma Magyarországin 4,7 millió aktív szereplője van a munkaerőpiacnak, ahol egyre nagyobb arányban foglalkoztatnak megváltozott munkavállalókat. Összességében egy 160 ezer fős csoportról beszélünk, akiknek jelenleg 44 százaléka dolgozik.

1990 előtt szinte láthatatlanok voltak a társadalom számára, jól jelzi ezt az is, hogy az őket gondozó, ellátó intézmények jellemzően a települések szélén, vagy azokon kívül helyezkedett el. Mára ez a trend megváltozott, ma már az a cél, hogy 

ne a társadalom peremén éljenek, hanem aktív szereplői legyenek a mindennapoknak és a munkaerőpiacnak.

Ez több szempontból is hasznos nem csak az egyénnek, aki a társadalom értékes tagjainak érezheti magát, aki már nem segélyből él, hanem dolgozik, de a szervezetnek is elképesztően hasznos produktivitási szempontból. Egyes az államtitkár által említett felmérések szerint a munkaadók sokkal elégedettebben az mmk-s munkavállalókkal, mint az épekkel, hiszen sokkal nagyobb lojalitással fordulnak a cég felé. A csoport, ahova bekerül, ott a termelékenysége pedig megnőhet. Emellett nem utolsó sorban a társadalom egészének is fontos az mmk-sok integrálása a munkaerőpiacra, hiszen a közösség nyitottságát, fejlettségét tükrözi az, hogy miként bánik azokkal, akiknek nem 100 százalékos az egészsége.

Ennek megvalósításához azonban nyitottságra van szükség a cégek részéről is, nem kell félni a megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal, egészségkárosodással élő személyekről. Persze sok esetben kihívás az ő betanításuk, de a tapasztalatok azt mutatják, nagyon megéri.

Ezen felül pedig idén két fontos jogszabályváltozás élesedett, amiről érdemes tudni a vállalatvezetőknek: korábban munka mellett a rokkantsági ellátás teljes összege csak bizonyos bérszintig járt – ez a szabály eltörlésre került. Tehát bármennyit keres az mmk-s munkavállaló, mellette megkapja az őt illető teljes ellátást.

A másik fontos változás a rehabilitációs hozzájárulást érinti: a munkaadó ugyanis a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, de az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát. Mostantól azonban ebbe az 5 százalékos kvótába azok a mentorok is beleszámítanak, akik a beillesztési folyamatot végzik.

Összességében elmondható, hogy a cél, hogy a terület kinyíljon, partnerekre van szükség, cél, hogy minél több vállalat megértse, milyen előnyökkel jár az mmk-s munkavállalók alkalmazása – zárta előadását az államtitkár.

A konferencia második felében nagy-, illetve kisvállalati példákon keresztül ismerhettük meg az mmk-s munkavállalók foglalkoztatásának gyakorlati megvalósulását. A MOL-nál speciális programok keretében érzékenyítik a dolgozókat és kutatják fel a megváltozott munkaképességű fiatalokat – tudtuk meg Hadházy Tímeától, a vállalat Munkavállalói Kapcsolatok szakértőjétől. Kiderült, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a szemléletformálásra, de emellett figyelmet fordítanak az életkor és az egészségkárosodás összefüggéseire is, és az egész egy jól kidogozott és átgondolt rendszer keretében tud megvalósulni. Ugyanakkor a vállalat jellegénél fogva, számos olyan területe van, ahol nem tudnak megváltozott munkaképességű kollégákat alkalmazni, legalábbis nem akkora számban, mint szeretnének. Erre jó megoldás lenne, ha olyan akkreditált beszállítóktól tudnának vásárolni, ahol több mmk-s alkalmazható. 

A konferencián hallhattunk kisvállalati példát is, a Bakosfa Kft. egy 43 főt foglalkoztató asztalosüzem, ahol az ügyvezető 15 éve alkalmaz mmk-s munkavállalókat, és csak megerősíteni tudta, mennyi pozitív hatása van az ő jelenlétüknek. Sokkal lojálisabbak a vállalatohoz, és hűségesek: megbecsülik a lehetőséget, amit kaptak. És előadása végén tulajdonképpen a lényeg is kimondásra került, hogy tulajdonképpen,  egy kisvállalat számára gyakorlatilag pénzbe sem kerülnek ezek a kollégák, hiszen 

a számukra kifizetett bért ellenkező esetben rehabilitációs hozzájárulásként fizetné be az államkasszába.

www.penzcentrum.hu