Az ünnepséget szeptember 12-én tartották meg a Pest megyei Ócsán. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára ünnepi beszédében azt mondta, hogy az agrárium egyre dinamikusabb technológiai fejlődése ellenére a mezőgazdaságot ma is hasonló kihívások foglalkoztatják, mint egykor, Nagyatádi Szabó István földművelésügyi minisztersége idején.

 

A Földművesek Napját 2017-ben rendezték meg először Nagyatádi Szabó István, a termőföld igazságos elosztásáért küzdő, korábbi földművelésügyi miniszter születésnapján, szeptember 17-én. Azóta évről évre másik magyarországi településen tartják az emléknapot, ezzel is elismerve az ottani gazdák munkáját.

 

Petráss László alapító-szervező a IV. Földművesek Napja alkalmából tartott ócsai ünnepségen kiemelte: a Földművesek Napja annak bizonyítéka, hogy fontos a földművesekkel való törődés, együtt gondolkodás. Emlékeztetett arra, hogy 2015-ben Csokonyavisontán, Nagyatádi Szabó István szülőhelyén a néhai Torgyán József (1932-2017) volt földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kezdeményezésére indult el a Földművesek Napjának szervezése, majd 2016-ban szerződésbe foglalták az esemény megszervezésének szándékát. A szerződést Torgyán József, és korábbi munkatársa, Petráss László mellett Harasztia Attila, Csokonyavisonta polgármestere, valamint Lambert Győzőné, az Arany-Korona Alapítvány képviselője írták alá.

 

Van mit tenni az asztalra

Turi-Kovács Béla és Szászfalvi László közreműködésével vált 2018-ban hivatalos emléknappá a Földművesek Napja – emlékeztetett Petráss László, kiemelve, hogy „sokat dolgoztunk rajta, és nemcsak arra gondoltunk, hogy az ország bármely területén minden évben megtartjuk ezt az ünnepséget, hanem szeretnénk ezzel a Kárpát-medencében is megjelenni, sőt a politika segítségével szeretnénk elérni azt, hogy az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete – a szerk.) asztalára kerüljön, és a Földművesek Világnapja legyen.”

Horvát Róbert: az elismerés annak jele, hogy figyelnek ránk   Méhészeket is díjaztak   A rendezvényen 30 ócsai gazda kapott elismerést. Az egyik díjazott Horvát Róbert méhész, aki 2010 óta méhészkedik. Méhei ócsai telephelyén telelnek, de nagyrészt vándorlással gyűjti be a mézet áprilistól augusztusig. Termelői alapmézeket készít: repce-, vegyesvirág-, akác-, hárs-, napraforgó és selyemfű mézeket, és virágporuk is van. Idén nem volt könnyű szezonjuk, akácmézből az utóbbi évtized, sőt évtizedek legkisebb termése lett, emellett a méhcsaládok is megfogyatkoztak, vagy nem fejlődtek megfelelően a hektikus időjárás következtében. A díjjal kapcsolatban elmondta: jó és örömteli érzés, hogy elismerik a termelők munkáját, számára is fontos elismerés egy ilyen díj, és annak a jele, hogy figyelnek rájuk.   Rácz Istvánék mézeit 170 méhcsaládjuk készíti     Rácz István ugyancsak Ócsán méhészkedik: 27 éve gyűjt mézet, többek között az Ócsához tartozó védett területekről, illetve vándorolnak is a méhekkel. Családi vállalkozásukban ők is termelői alapmézeket készítenek, 170 méhcsaládjuk van. Azt mondta, első ízben kapott ilyen díjat, örül, hogy elismerték munkáját.

Lambert Győzőné, az Arany-Korona Alapítvány kurátora köszöntő beszédében hangsúlyozta: Nagyatádi Szabó István szerette hazáját, a paraszti társadalmat és egész életében a földműves kisgazdák munkájának elismeréséért munkálkodott, valamint megalkotta a magyar földreformot, amelynek megtestesítője volt. Az emléknapon Nagyatádi Szabó István munkásságához méltó tisztelettel emlékeznek meg az ország gerincét adó, a nemzetmegtartó erőt képviselő földművesek munkájáról. Megköszönte az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) támogatását. Az ünnepi megnyitón Papp József Barnabás baptista lelkipásztor mondott ökumenikus áldást.

Ha belegondolunk, életünk során, köszöntünk szinte mindenkit, a hölgyeket nőnapon, az édesanyákat anyák napján, a pedagógusokat, az egészségügyben dolgozókat, de pár évvel ezelőttig a gazdákat, a gazdálkodókat senki nem köszöntette külön, természetes volt, hogy dolgoznak a földeken, az állattenyésztő telepeken, mi pedig élvezzük a termékeiket – fejtette ki. „Nagyon szépen köszönöm mindazoknak, akik gondoltak a gazdálkodókra” – mondta Bukodi Károly. A polgármester kiemelte: külön öröm, hogy a IV. Földművesek Napjának Ócsa városa adhat otthont, és a helyi gazdálkodók is kitüntetésben részesülhetnek munkájuk elismeréseként.

 

Új kor, régi kihívások

Harasztia Attila, Csokonyavisonta polgármestere beszédében kiemelte: nagyon megtisztelő számára, hogy az emléknap örökös védnöke lehet, és bár 2016-ban a szerződés aláírásakor nem volt benne biztos, hogy tartós lesz ez a kezdeményezés, az idő mégis rácáfolt, a mozgalom elhivatott híve lett, nagy eredmény, és azt mutatja hogy szükség van a Földművesek Napjára, amely méltó módon képviseli Csokonyavisonta szülöttének, Nagyatádi Szabó Istvánnak az örökségét, „az ő politikai végakaratát hajtjuk végre évről-évre”.

Napjainkban ugyanakkor már számos példa van arra, hogy hosszabb külföldi munkavállalás után családok térnek vissza és fognak gazdálkodásba Csokonyavisontán, ami a polgármester szerint nagyon örömteli folyamat. Úgy vélte, 2020 sorsfordító lesz a magyar vidék életében: nemcsak a különböző nehézségeket okozó koronavírus, hanem amiatt is, mert a vírus megmutatta, hol a helyünk, sok magyar az anyaföldhöz fordulva hazatért. Mint mondta, „érdekes trendforduló zajlik”, és azt kéri a döntéshozóktól, találják meg ezeket a hazatérő embereket, fiatalokat, és próbálják őket segíteni a boldogulásban, mert „mindig a földművelő réteg volt az, aki dolgozott, ételt adott, és ha kellett, felvette a fegyvert”.

 

Nagyatádi Szabó István munkásságát méltatva úgy fogalmazott, hogy az ünneplés lehetőséget ad a földművesek munkájáról való méltó megemlékezésére. Mint mondta, Nagyatádi Szabó István miniszterségéhez több olyan, az ágazatot lényegében meghatározó feladat kötődik, amellyel ma is meg kell birkózni. Ilyennek nevezte a földreformot, az öntözéssel, fásítással kapcsolatos elképzeléseket és teendőket, amelyek jelenleg is az agrárkormányzat tevékenységének középpontjában állnak. Példaként említette, hogy a birtokpolitikában – az osztatlan közös földtulajdon felszámolásával - 30 éves lemaradást kell rendezni. Az öntözés szükségességének felismerésével olyan évtizedes gyakorlatot szükséges átfordítani, amely a víz elvezetésére fókuszált és nem arra, hogy a csapadékot megtartsuk és hasznosítsuk az agráriumban.

 

Az államtitkár az erdősítéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy mint ahogyan Nagyatádi Szabó István az Alföld erdősítéséért állt ki, addig az Agrárminisztériumnak most az országfásítási program végigviteléért kell dolgoznia, amelyben a gazdálkodókat, az állami intézményeket, az önkormányzatokat, a civil szervezeteket abban erősíti, hogy a szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas földeket fásítással érdemes hasznosítani.

Sokrétű tudás kell az eredményes gazdálkodáshoz

Tisztelettel adózunk azon gazdálkodók előtt, akik ahogyan korábban is, a mögöttünk lévő fél évben is biztosították valamennyiünk számára az élelmiszert, ellátták nem csak a hazai lakosságot, de exportra is jutott a magyar termékekből. Miközben az ősök előtt tisztelgünk, a jövőbe is tekintünk – mondta, kifejtve, hogy a mai mezőgazdasági munka már csak részben azonos az egykori tevékenységekkel. Ma más körülmények között, például drónokkal, GPS-el és más, a fizikai munkát lényegesen megkönnyítő eszközökkel dolgozhatnak a mezőgazdaságban, és tudják elérni ugyanazt az eredményt. Éppen ez az, amivel a mai tizen- huszonéveseket meg lehet győzni és el lehet csábítani ehhez az ágazathoz.

Mégis, „abból az el nem mozdítható termőföldből indul ki minden, amely (…) a Kárpát-medencében és Magyarországon jó minőségben és bőségesen áll rendelkezésre”. Az Agrárminisztérium ezt a munkát segíti, a támogatásokkal biztosítja a gazdaság folyamatos működését – mondta Feldman Zsolt.

Prof. dr. Sinóros Szabó Botond, az MTA doktora kiemelte, a gazdálkodásban sok minden alapvetően megváltozott az utóbbi időszakban: a mezőgazdaság eddig csak energiavásárló volt, vagyis fizettek a gazdák azért, hogy energiájuk legyen, mostanra azonban energiatermelő is lett, elég csak például a biodízelre, bioetanolra, biomasszára gondolni.

 

Mint elmondta, az erőforrások fogynak, de Magyarország gazdagon van ellátva, aminek az élelmiszerbiztonság megteremtése szempontjából is nagy jelentősége van, tekintettel arra, hogy a világ egyharmada nem jut naponta megfelelő élelemhez, egyhatoda pedig éhezik. „Meg kell becsülnünk ezt a helyzetet, hogy az erőforrásokkal így gazdálkodhatunk” – mondta a professzor. Úgy vélte, a Földművesek Napja egyben a vidék társadalmának ünnepe is, amelyet szerinte érdemes összekapcsolni a békével.

 

Az idei ócsai rendezvényen – hasonlóan a tavalyi, Bugyi nagyközségben tartott emléknaphoz – részt vett dr. Torgyán Józsefné Cseh Mária, valamint a Nagyatádi Szabó család képviselője. A szervezők azt is elmondták, hogy a következő, 2021-es Földművesek Napjának Alsónémedi lesz a házigazdája.