Súlyos gazdasági következményei lehetnek az élővilág pusztulásának
2024. október 30. 17:47
Az élővilág védelmének szükségessége, nem csupán etikai, hanem gazdasági szempontból is kiemelten fontos – közölte az Ökrös Oszkár, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára az ENSZ 16. Biológiai Sokféleség Csúcstalálkozóján, Caliban.
Fotó: Pelsőczy Csaba
A nemzetközi eseményen egy közös szakmai rendezvény keretében mutatták be a Magyar Nemzeti Bank, az Európai Bizottság, az OECD és az agrártárca közös tanulmányát és közös kutatásának eredményeit a biológiai sokféleség csökkenésének pénzügyi kockázatairól.
A tanulmányt ismertető nemzetközi rendezvényen Ökrös Oszkár, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy a hasonló kutatások nemcsak a gazdasági szektort segítik a pénzügyi kockázatok jobb megragadásában és csökkentésében, hanem a természetvédelem ügyének láthatóságát is növelik, és kézzelfogható tudományos adatokkal támasztják alá annak szükségességét.
Ökrös Oszkár hangsúlyozta, a teljes globális GDP több mint fele a természettől és annak szolgáltatásaitól függ, ezért az élővilágra leselkedő kockázatok egyben pénzügyi veszélyt is jelentenek.
Kiemelte, a három szervezet közös tanulmánya szerint az élővilágot sújtó sokkok következtében a GDP akár 4-7%-kal csökkenhet, a nem teljesítő hitelek aránya pedig 1-3%-kal nőhet. A helyettes államtitkár aláhúzta, hogy e felismerés alapján a magyar kormány komolyan veszi a biológiai sokféleség megóvását és a természetvédelem kérdését, ezért hazánk a világon az elsők között fogadta el 2030-ig szóló Nemzeti Biodiverzitási Stratégiáját, és az elmúlt tizenöt évben korábban nem látott mértékű természetvédelmi beruházást valósított meg. Ökrös Oszkár kiemelte, hogy Magyarország területének egyötöde védett és a kormányzati beruházók több, mint 300 000 hektáron, a védett területek mintegy 15%-án javítottak az élőhelyek állapotán.
forrás: AM Sajtóiroda
Kapcsolódó cikkek
A csirkefogyasztás oldhatja meg a talaj környezetkímélő tápanyagpótlását?
2023. március 21. 11:15
Egyre több csirkét eszünk – ami egyre több szerves hulladékkal is jár. Egy fiatal magyar agrárszakember azonban remek lehetőséget lát ebben. Kiss Nikolett Éva, a Debreceni egyetem doktorandusza azt vizsgálja, hogy mennyivel kisebb környezeti terhelést jelent a baromfitrágya használata a műtrágyával szemben.
A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat tavalyi díjazottjának eredményei igen kecsegtetők, hiszen az ökogazdálkodás megvalósítása mellett abban is segítséget nyújthat, hogy ellensúlyozza a műtrágya-ellátás esetleges zavarait.
Mi az a baltacim? Hát a görögszéna? És mire használhatók?
2024. február 21. 16:20
Hosszú a parlagon tartáshoz alkalmazható növényfajok listája, melyen van néhány, ami biztosan nem mindenkinek ismerős.