Szabadság kiadása során mire ügyeljünk?

2022. június 07. 09:25
Munkaidőkeretben elszámolt dolgozó 18-án este 22 órakor kezdte a munkát, és 19-én 4 órakor fejezte be. Be volt osztva 19-én estétől is, de szabadságot akar kivenni. Kiadható-e neki 19-ére a szabadság? Olvasónk kérdésére dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
Szabadság kiadása során mire ügyeljünk?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Mindenekelőtt a szabadság kiadásának szabályaira kell ügyelni. A munkavállaló az éves szabadságából 7 munkanappal rendelkezik azzal, hogy a kiadás iránti igényét minimálisan 15 nappal korábban köteles jelezni a munkáltató felé. Ezen szabály betartása mellett látható, hogy nem merülne fel a kérdéssel érintett helyzet.

Ezt követően azt kell vizsgálni, hogy a munkáltató mit tekint munkanapnak. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 87. §-ának (1) bekezdése szerint munkanap: a naptári nap vagy megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható. Ez azt jelenti, hogy munkanap alatt főszabályként a 0 órától 24 óráig terjedő időtartamot értjük. Vannak azonban olyan munkáltatók, amelyeknek működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik, ezekben az esetekben a megszakítás nélküli 24 óra minősül munkanapnak. Az előbbiek megfelelően irányadók a heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap tartamának meghatározása tekintetében is azzal, hogy a 07 és 22 óra közötti tartamot heti pihenő- vagy a munkaszüneti napnak kell tekinteni. Tehát ilyenkor munkanap alatt nem naptári napot kell érteni.

A törvény nem írja elő, hogy cégszintű legyen, tevékenységenként is „meghatározható” a munkanap. Ezzel megoldható, hogy ne a műszak közepén változzanak a munkavégzésre vonatkozó szabályok azért, mert elkezdődik egy munkaszüneti nap. Ebből következően, ha a kérdés szerinti esetben is erről van szó, akkor a 19-ei 4 óra tartamú munkavégzés még a 18-ai munkanap része, így 19-ére szabadság adható ki a munkavállaló részére.

Ha pedig a naptári nap minősül munkanapnak, abban az esetben lényeges, hogy az Mt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, miszerint egy munkanap fele szabadság, másik fele pedig (fél) munkanap. Ugyanakkor a törvény lehetővé teszi, hogy a szabadság kiadására vonatkozó szabályoktól a munkaszerződés a munkavállaló javára eltérjen. Így elképzelhető olyan megállapodás, ami lehetővé teszi a fél nap szabadság kiadását is, azonban ekkor nehéz értelmezni azt a feltételt, hogy a megállapodás a munkavállaló javára szolgáljon. Ebből következően nem javaslom szabadság kiadását utóbbi esetben. Megoldást kínálhatna esetleg, ha a felek megállapodása alapján a munkaidő-beosztást módosítanák.

www.adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

A gazdasági növekedést és a versenyképességet erősítik az agrárgazdasági képzések

2020. október 30. 09:20
Ünnepélyes keretek között adták át az 1500. lóápoló és gondozó bizonyítványt Szilvásváradon. A képzést az Északi Agrárszakképzési Centrum bonyolította le az agrárgazdasági képzések és tréningek elnevezésű projekt részeként. A program – összhangban a kormány célkitűzésével – az egész életen át tartó tanulást ösztönzi – jelentette ki az agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár.

A Kamara gazdaságstabilizáló programcsomagot jelentetett meg

2020. április 01. 08:40
2020. március 30-án a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara komplex gazdaságstabilizáló programcsomagot jelentetett meg, amely az elemzők szerint alapja lehet a kormány gazdaságélénkítő akciótervének.
 
A programcsomag szerint a legfontosabb feladat a munkahelymegtartás. A mostani helyzetben messze nem csak a legevidensebb ágazatok (turizmus, vendéglátás, stb), hanem újak is leálltak. Elsőkörben azok, amelyek szorosan kapcsolódtak az azonnal összeomlott ágazatokhoz. Ezt követően pedig azok is, amelyek a személyes érintkezések csökkentése miatt bevezetett korlátozások következményeként jelentős árbevétel zsugorodást szenvednek el. Ez a multiplikátor, begyűrűző hatás mára már szinte minden ágazatban, más-más mértékkel, de érezteti hatását.
Az MKIK javaslatai kapcsán rámutat arra is, hogy valamennyi kezdeményezésük esetében támogatásokat csak kötelezettségvállalás mellett javasolja odaítélni. Itt megemlítik: a vállalat hajlandó az értékláncát átalakítani, hajlandó termelékenységnövekedéssel járó erőfeszítéseket tenni, hajlandó a munkaerő olyan megtartására, aminek a terheiben a krízis ideje alatt osztozik az állammal.