Mindannyian tudjuk, hogy a munkavállalónak a munkában töltött időtartama után szabadság jár. Az azonban például sok esetben nem egyértelmű, hogy a szabadság kiadásáért (ki nem adásáért), nyilvántartásáért ki a felelős, mely időszakok után jár szabadság, illetve meddig érvényesíthető a ki nem adott szabadság vonatkozásában igény. Ilyen kérdéseket vizsgálunk az alábbiakban:

A szabadság kiadása örök probléma forrása. Kiadható-e szabadság a jövő évi szabadság terhére? Visszakövetelhető-e a szabadság, amennyiben többet adtunk ki, mint amennyi járt volna. Hogyan számoljuk a részmunkaidő szabadságát? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a válaszokat.

A munkáltató kötelezettsége, hogy előre közölje a munkavállalóval, hogy a részére járó szabadságot mikor adja ki. Nem kizárt azonban, hogy miután a munkáltató tájékoztatta a dolgozót a szabadság időpontjáról, kiderül, hogy a munkáltatónak mégis szüksége van ebben az időszakban a dolgozóra. Eltolhatja-e utólag más időre a munkáltató a szabadságot? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol az uzletem.hu-n.

A kormányzat a 149/2021. (III.27.) korm-r-ben felhatalmazást adott arra, hogy a szabadság kiadása egyes jogviszonyokban a veszélyhelyzettel összefüggésben elhalasztásra kerüljön. Ugyan a veszélyhelyzetnek még nincsen vége, az Országgyűlés elé benyújtásra került egy törvényjavaslat, mely a kormányrendelet szabályait törvényi szintre emeli.

Munkaidőkeretben elszámolt dolgozó 18-án este 22 órakor kezdte a munkát, és 19-én 4 órakor fejezte be. Be volt osztva 19-én estétől is, de szabadságot akar kivenni. Kiadható-e neki 19-ére a szabadság? Olvasónk kérdésére dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.