(Április 18-án Lengyelország megállapodott Ukrajnával az ukrán gabona tranzitjáról. A szerk.) A szlovák kormány elkerülte volna az export leállítását, de, mint mondta, az a valós veszély fenyegetett, hogy a lengyel és a magyar tiltás következtében Ukrajnából még több gabona áramlana Szlovákiába.

 

Klórpirifoszt mutattak ki

Szlovákia szintén azon tranzitországok közé tartozik, amelyek még tavaly májusban megalakították az úgynevezett szolidaritási folyosót, hogy lehetővé tegyék a mezőgazdasági termékek exportját Ukrajnából. Segítséget nyújtott azokban az időkben, amikor a fekete-tengeri kikötők zárolva voltak.

 

Mint kiderült azonban, ezek a szolidaritási folyosók nem zártak, és hasonlóan a szomszédos országokhoz, a szlovákiai piacon is nagy mennyiségű ukrán áru, köztük gabona jelent meg, olcsó áron.

Miután az EU tavaly eltörölte az ukrán gabona vámját, Európát ellepte az ukrán gabona, aminek az egyik oka, hogy azok a piacok, amelyekre Ukrajna korábban gabonát szállított, az Orosz Föderáció exportpiacaivá váltak. A Fekete-tengeri Gabonakezdeményezés keretében Spanyolország eddig 4,8 millió tonna gabonát vásárolt, Olaszország 1,9 millió tonnát, Hollandia 1,7 millió tonnát, Törökország 3 millió tonnát.

 

 

Szlovákia élelmiszer-biztonságért fele­lős hivatala már tavaly július óta intenzívebben ellenőrizte az Ukrajnából importált termékeket és árukat. Idén április 4-től már minden beérkezett tételt megvizsgáltak. Ennek eredményeképp Gútán, az egyik legnagyobb szlovákiai malomban az ukrán búza ellenőrzésénél olyan rovarölő szer maradványát mutattak ki, amely egészségre káros hatása miatt már nem engedélyezett az EU-ban.

 

A klórpirifosz nevű hatóanyag jelenlétét azonosították, amelyet világszerte még mindig több mint 100 országban használnak. Az EU-ban 2020-ig, az USA-ban 2021-ig engedélyezték a használatát; maximális határértéke 0,05 mg/kg volt a búza esetében.

 

Ennek a koncentrációnak csaknem kétszeresét mérték a gútai mintában az első mérésnél. Ez az érték a tisztítás előtti gabonára vonatkozik, ami a tapasztalat szerint, a feldolgozás során tovább csökken. A hivatal azonban azzal érvel, hogy a szer uniós betiltása után a határérték is nullára csökkent.

 

Fontos megjegyezni, hogy az akkreditált laboratóriumból származó eredmények még nem állnak rendelkezésre.

 

A gútai malom kálváriája

Jelenleg Gútán másfél ezer tonna búza vár a végső döntésre. Ha az akkreditált laboratóriumból származó ellenminta is pozitív lesz, akkor a malomnak meg kell semmisítenie a szóban forgó tételt.

 

A kérdés meglehetősen nehéz, hiszen az egyik oldalon a gazdák megszenvedték a bejövő költségeik drasztikus emelkedését, reménykedve a jó termésben és a magasabb árakban. Az egyiknél az aszály, a másiknál pedig a beáramló olcsó ukrán áru szólt közbe. A lakosság természetesen az élelmiszerinflációt szenvedte meg, a feldolgozók áraira pedig az üzletláncok gyakoroltak nyomást. Emellett a malmok az év folyamán azzal is szembesültek, hogy a hazai gazdák – reménykedve a magasabb árakban – próbáltak kivárni, így szinte rákényszerítették a malmokat, hogy kiegészítsék a hazai felvásárlásaikat.

 

Ez megmagyarázza a gútai malom neheztelését, ugyanis a szlovák agrárkormányzat tulajdonképp be sem várva a pontos eredményeket, rögtön medializálta az előzetes eredményt, bűnbakként megnevezve a gútai malmot.

 

A Varga Levente által vezetett vállalat nyílt levélben próbálta tisztázni a helyzetet. Az eljárásban az a furcsa, hogy szlovák cégtől vásárolták az ominózus tételt, amelynek piacra jutását egy hivatal már engedélyezte, mégis a gútai malmot nevezték meg, mint a szennyezés forrását. A gútaiak hangsúlyozták, hogy évek óta minden tételt maguk is folyamatosan ellenőriznek, illetve ellenőriztetnek akkreditált laboratóriumokban.

 

A levélben azt is leírják, hogy a tavaly óta felvásárolt ukrajnai gabona a teljes felhasználásuknak csupán a 12 százalékát teszi ki, és ez a mennyiség alig az ötöde annak a kenyérgabonának, ami ez idő alatt Ukrajnából érkezett Szlovákiába. Emellett arra is figyelmeztetnek, hogy a szomszédos országokból, elsősorban Lengyelországból érkező csomagolt lisztek esetében sem lehet kizárni, hogy esetleg ukrán gabonából készültek.

 

Az önellátás fontosabb, mint valaha

Az agrárképviseleti szervezetek természetesen üdvözlik az ukrán behozatal leállítását, mivel így esélyt kapnak a gazdák, hogy értékesítsék a tavalyi termésüket, kiürüljenek a raktárak még aratás előtt.

 

Persze mindig egyszerűbb meggyőzni a lakosságot az élelmiszer-biztonsági aggályokkal, mint érvelni az élelmiszer-önellátás értékei mellett. Az árérzékeny szlovákiai fogyasztó sajnos már elfelejtette, hogy a kiskereskedelmi üzletláncok megjelenésükkel hogyan tették tönkre a szlovákiai zöldségtermelést, a jól működő zöldségfelvásárlói hálózatot.

 

Egy évig dömpingáron értékesítették a nyugati zöldségeket, majd miután mindenki felhagyott a zöldségtermeléssel, a háromszorosára emelték az árakat.

 

A világ forrong, és talán évtizedek óta nem voltunk annyira közel egy olyan helyzethez, amikor a lakosság ellátását csak belső forrásokból lehet majd megoldani. Márpedig Szlovákia csupán 42 százalékban önellátó az élelmiszerek terén.

 

Most sajnos a gútai malom került a történelmi folyamatok kereszttüzébe, de bizonyosak vagyunk benne, hogy sikerül megőrizniük az évtizedek alatt felépített jó hírnevüket. Félő, a piaci folyamatok amúgy is csak akkor fognak visszatérni a rendes kerékvágásba, ha a világ megnyugszik körülöttünk.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság