A 2021. május 7-én Portóban megrendezett Szociális Csúcstalálkozó jelentős mérföldkő volt a szociális Európa megvalósulása felé vezető úton. A találkozó házigazdája az EU soros elnök, a portugál miniszterelnök, António Costa régóta hangoztatta, hogy az európai változásokat a szociális modell irányításával képzeli el, így örömmel csatlakozott aláírásával a Szociális Csúcstalálkozó vezető résztvevőihez, többek között Ursula von der Leyen-hez, az Európai Bizottság elnökéhez; David Sassoli-hoz, az Európai Parlament elnökéhez;  valamit az európai szociális partnerek vezetőihez, akikkel közösen írták alá a „Portói Szociális Elkötelezettségről” szóló dekrétumot, amely aláírással az Európai Jogok Szociális Pillérének megvalósítása iránti támogatásukat erősítették meg.

Az ambiciózus Szociális Pillért még 2017-ben fogadták el az Európai Unió vezetői, melynek 20 alapelve az esélyegyenlőség, a munkaerőpiachoz való hozzáférhetőség, valamint a tisztességes munkakörülmények, szociális védelem és befogadás előremozdítását célozták meg a kontinensen. Az Európai Jogok Szociális Pilléhez idén fogadták el azt a Cselekvési Tervet, mely révén konkrét jogi intézkedések útján érvényt szerezhetünk a pillér ígéreteinek. Az Európai Jogok Szociális Pilléréről, azok alapelveiről és a hozzá tartozó Cselekvési tervről itt olvasható részletesebb információ:

https://www.liganet.hu/10849-cselekvesi-terv-a-szocialis-jogok-europai-pillere.html

Az Európai Unió intézményei, a Portugál elnökség és a szociális partnerek a portói nyilatkozatban továbbá elköteleződésüket fejezték ki, hogy a COVID válság hatásait mérséklő sürgősségi intézkedéseket addig fenntartják, amíg azok szükségesnek bizonyulnak. Az aláírók törekszenek a minőségi munkahelyek megteremtésén alapuló fellendülésre, tisztességes munkakörülmények és mindenki számára méltányos fizetés elősegítésére, a nemzeti szociális védelmi rendszerek megerősítésére a mindenki számára méltó élet biztosítása érdekében. Elköteleződésüket fejezték ki a nemek közötti egyenlőség előmozdítására, többek között a nemek közötti bérszakadék megszüntetésével és az azonos értékű munkáért járó egyenlő bérhez való jog garantálásával.

Luca Visentini, az Európai Szakszervezeti Szövetség (továbbiakban ETUC) főtitkára úgy értékelte, hogy a portói nyilatkozat egy komoly lehetőség arra, hogy emelkedjen az emberek munka- és életszínvonala az egész kontinensen, de ez csak akkor valósulhat meg, ha a Szociális Pillér irányelvei nemcsak ígéretek maradnak, hanem mind európai, mind nemzeti szinten konkrét intézkedések születnek. „A fejlődés első lépése az emberek COVID válságból való kilábalása kell, hogy legyen, mely jelentős beruházások révén minőségi és jól fizetett munkahelyek létrehozását célozza meg, maga után utasítva a merev adósságellenőrzési szabályozásokat” – tette hozzá az ETUC főtitkára. „A szociális Európa újraindítása csak akkor lehetséges, ha a gazdasági modellünk alapvetően elmozdul a kizárólag a nyereség és a termelékenység üldözésén alapuló modelltől, az emberek jólétére összpontosító, a környezetet, a társadalmi igazságosságot, valamint az egyéni és kollektív jogokat tiszteletben tartó modellre. A megszorítások évtizede gazdaságilag szegényebbé és politikailag megosztottabbá tette Európát. A Portói Szociális Csúcstalálkozó a szociális fejlődés évtizedének a kezdetét kell, hogy jelentse, mely senkit sem hagy magára!” 

Az Európai Szakszervezeti Szövetség megelégedettséggel fogadta a portói fejleményeket, egy igazságosabb Európa felé vezető út mérföldköveként. Az EU-s államfők portói informális találkozójával kapcsolatban elköteleződés született az egyenlőtlenségek csökkentésére, a diszkrimináció és szegénység elleni küzdelem érdekében; az új EU-s célkitűzésnek megfelelően a foglalkoztatás és a képzések növelésére, elismerve, hogy a Szociális Jogok Európai Pillére a fellendülés legfőbb iránytűje. Az Európai vezetők Portóban nagy lépést tettek annak irányába, hogy a GDP-t ne a gazdasági sikerek egyetlen mércéjének tekintsék, hanem egy, az emberek jólétén alapuló megközelítésben gondolkozzanak. Szakszervezetek és munkáltatók egy társadalmi, gazdasági és környezeti jólétre vonatkozó 14 pontos intézkedéscsomagot határoztak meg, amelyek kiegészítik a GDP-t, így jobban képviselve az országok valódi gazdasági teljesítményét, viszonyulva az állampolgárok jólétéhez.  Liina Carr, az ETUC konföderációs titkára az intézkedésre reagálva azt nyilatkozta, hogy „Egy ország GDP-je gyenge mutatója az állampolgárok jólétének, mivel tudjuk, hogy a gazdasági sikerek gyakran nem érik el az emberek szélesebb körét. Az EU tagállamok kétharmadában a munkavállalók az országuk GDP-jének kisebb részéből részesülnek, mint az évtized elején. A gazdasági jólét mérésének új módja, amely az embereket a profit elé helyezi, régóta esedékes. Az EU-vezetők megállapodása a GDP-n való túllépésről fontos előrelépés a szociális Európa jövőképének megalkotása felé, amelyet Porto határozott meg.”

A Portói esemény előestéjén, május 6-án az Európai Szakszervezeti Szövetség egy Szakszervezeti Csúcstalálkozót szervezett, hogy komoly nyomatékot szerezzen a szakszervezeti álláspontnak, mely egyértelműen a Szociális Pillér alapelveinek konkrét jogi intézkedések formájában való megvalósítását tűzte ki céljául. A Szakszervezeti Csúcstalálkozó rendhagyó módon hibrid formában valósult meg, melyhez mind személyesen, mind pedig online számos szakszervezeti vezető csatlakozott Európa szerte. A Szakszervezeti Csúcstalálkozó vendégei voltak a szakszervezeti álláspont támogatóiként felszólaló António Costa, portugál miniszterelnök és Nicolas Schmit, az EU Foglalkoztatás és szociális jogokért felelős biztosa is. Nicolas Schmit beszédében kitért a fiatalok problémájára, akik a jelenlegi munkaerőpiac legkiszolgáltatottabb résztvevői, a COVID válság hatására egy mentálisan és pénzügyileg is jövőt vesztett generáció, akiknek erős európai megoldásokat kell nyújtani, melyben elkötelezettnek érzi magét az Európai Bizottság.

Luca Visentini, az ETUC főtitkára beszédében egyértelműen kijelentette, a szociális partnerek érdemi bevonása a folyamatok minden szintjén meg kell, hogy történjen, majd hozzátette: „Nagyon világosnak kell lennünk; a jogszabályok és a pénz az, ami valóban változást hozhat. Az összes többi: blabla. Ez azt jelenti, hogy az EU többéves pénzügyi kerete, a nemzeti helyreállítási tervek és minden kezdeményezés, a közös EU-s agrárpolitikát is ideértve, szociális kell, hogy legyen! Szociális dimenzió nélkül az éghajlatra és a digitális átmenetre vonatkozó politika kudarcra van ítélve. Túl sok példa tanúsította az elmúlt időben, hogy emberek veszítették el a munkájukat a klímaváltozás miatt, vagy a digitalizáció és automatizáció következtében mert a szerkezetátalakítás nem vette figyelembe az emberi tényezőt. A közösségtől 1000 kilométerre ajánlottunk munkát és képzést, és a munkanélküliek seregeit képeztük. Ezt akarjuk az éghajlatváltozás és digitalizációra való áttérés kezelése érdekében? Nem! Igazságos átmenetet akarunk, olyan minőségi munkahelyek megteremtésével, melyeket ugyanabban a közösségben hozunk létre, ahol elvesztek munkahelyek.”

www.liganet.hu