Tresó István szerint az eddigi forrásokat értéknövelésre, fejlesztésekre kellett volna felhasználni (Fotó: MH)

A 2013–2020 pályázati ciklus a végéhez közelít, a pályázatok döntő többségét elbírálták, most azon kell dolgozni, hogy az elképzelések határidőre megvalósuljanak, a források lehívhatóak legyenek és ki is fizessék azokat – nyilatkozta lapunknak Tresó István, a K & H Agrárfejlesztési főosztály vezetője. Kiemelte, arra is figyelmet kell fordítani, hogy a fel nem használt keretek – támogatás nélkül elkészült beruházások, illetve érdekmúlás miatt elmaradók – újból meghirdetésre és felhasználásra kerülhessenek. 

Tresó István közölte, hogy az agráriumban jellemzően a támogatások ötvenegy-ötvenkét százaléka jövedelempótló, enélkül a vállalkozások jelentős része már nem létezne. Véleménye szerint az eddig felhasznált forrásokat inkább értéknövelésre, minőségi és mennyiségi fejlesztésekre kellett volna fordítani. A szakértő szerint egyelőre csak az elképzelések csatája folyik az unión belül, még eldöntött alapelveket sem hirdettek meg. Úgy véli, 2020 után várhatóan az előzőekben említett probléma, a magas arányú jövedelempótló felhasználás miatt bekövetkező bármely irányú változás nem lesz hazánkra nézve feltétlenül kedvező.

Miként lapunk korábban megírta, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) múlt heti többéves fejlesztési programjavaslatából kiderült, a jelenlegi agrár támogatási struktúrában az Európai Uniós források nélkül a hazai gazdálkodók háromnegyede veszteséges lenne. A kamara szerint ebből az állapotból olyan módon lehetne kimozdítani az ágazatot, hogyha a jövőben ezen forrásokat a versenyképesség javítására fordítanák. A köztestület szerint a magyar mezőgazdaságban rejlő potenciál leghatékonyabb kihasználása érdekében, a 2020 utáni Közös Agrárpolitikáról szóló tárgyalások eredményétől függetlenül kétezer milliárd forint rendelkezésre álló támogatási keretet tartanának elegendőnek a következő vidékfejlesztési programban. Enélkül a versenyképesség fejlesztése elképzelhetetlen – olvasható a programban.

Növelni kellene a versenyképességet

Jelenleg a magyar mezőgazdaságot a támogatások tartják életben, ami nélkül működésképtelen lenne – jelentette ki tegnap Gyuricza Csaba a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója Debrecenben. A főigazgató utalt rá, hogy az ágazat kibocsátása kétezer-hatszázmilliárd forint, az összes támogatás pedig hatszázmilliárd. Riasztónak nevezte, hogy míg 1990 óta világszinten hetven százalékkal nőtt a mezőgazdasági kibocsátás, itthon harminc százalékkal csökkent. A mezőgazdaság versenyképességének növelése érdekében tett lépések között megemlítette a szétaprózódott hazai agrár-felsőoktatás koncentrálását, a vertikális integráció erősítését, a GMO-mentes élelmiszerlánc kialakítását. (AMB)

magyarhirlap.hu