- A világon évente emberi fogyasztásra előállított élelmiszerek nagyjából egyharmada - körülbelül 1,3 milliárd tonna - elveszik vagy kidobják.
-
Az élelmiszer-veszteség és hulladék nagyjából 680 milliárd dollár az iparosodott országokban és 310 milliárd dollár a fejlődő országokban.
-
Az iparosodott, illetve a fejlődő országok lakossága nagyjából azonos mennyiségű élelmet fogyaszt: 670 millió tonnát, illetve 630 millió tonnát.A legnagyobb élelmiszerpazarlás „elszenvedői” a gyümölcsök és zöldségek, valamint a gyökerek és gumók.
Magyarországon az egy főre jutó élelmiszer-hulladék mennyisége 68 kilogramm (2016-os adat) - A globális élelmiszerveszteség és -hulladék mennyisége évente körülbelül 30% a gabonaféléknél, 40-50% a gyökérnövények, gyümölcsök és zöldségek esetében, 20% az olajos magvak, a hús és a tejtermékek esetében, valamint 35% a halak esetében.
- A gazdag országok fogyasztói évente csaknem annyi élelmet dobnak a szemétbe (222 millió tonna), mint amennyi a Szaharától délre fekvő Afrika teljes nettó élelmiszer-termelése (230 millió tonna).
- Az egy év alatt elvesztett vagy kidobott ételmennyiség megegyezik a világ éves gabonatermelésének több mint felével (2,3 milliárd tonna 2009/2010-ben).
-
Míg az egy főre jutó élelmiszerhulladék évente 95–115 kg közötti Európában és Észak-Amerikában, addig a Szaharától délre eső Afrika, Dél- és Délkelet-Ázsia fogyasztói évente csak 6–11 kg-t dobnak ki.
- Az egy főre jutó emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállítása évente körülbelül 900 kg a gazdag országokban, ez majdnem kétszerese a legszegényebb régiókban előállított évi 460 kg-nak.
- A fejlődő országokban a veszteségek 40% -a betakarítás után és feldolgozáskor jelentkezik, míg az iparosodott országokban az élelmiszerhulladék több mint 40%-a a kiskereskedelemben és a fogyasztóknál keletkezik.
-
A kiskereskedelemben nagy mennyiségű élelmiszert pazarolnak a minőségi előírások miatt, amelyek túlhangsúlyozzák a megjelenést.
- Az élelmiszer-veszteség és a hulladék az erőforrások – víz, talaj, energia, munkaerő, tőke - jelentős pazarlása is egyben, és szükségtelenül üvegházhatást okozó gázok kibocsátását idézik elő, hozzájárulva a globális felmelegedéshez és a klímaváltozáshoz.
- A fejlődő országokban az élelmiszerhulladék és -veszteség elsősorban az élelmiszerlánc korai szakaszában jelentkezik, és a betakarítási technikák, valamint a tárolási és hűtési létesítmények pénzügyi, igazgatási és technikai korlátaira vezethető vissza. Az ellátási lánc megerősítése a mezőgazdasági termelők közvetlen támogatásával és az infrastruktúrába, a szállításba, valamint az élelmiszer- és csomagolóipar bővítésébe történő beruházásokkal elősegíthető az élelmiszerveszteség és -hulladék mennyiségének csökkentése.
-
A közepes és magas jövedelmű országokban az élelmiszereket elsősorban az ellátási lánc későbbi szakaszaiban pazarolják el.
A fejlődő országok helyzetétől eltérően a fogyasztók magatartása óriási szerepet játszik az iparosodott országokban. Kutatások hozzájáruló tényezőként azonosították az ellátási lánc szereplői közötti koordináció hiányát is. A mezőgazdasági termelők és a vásárlók közti megállapodások segíthetnek a koordináció szintjének növelésében. Ezen túlmenően az ipar, a kiskereskedők és a fogyasztók tudatosságának növelése, valamint az, ha kitalálják, hogyan lehet a jelenleg eldobott élelmiszereket felhasználni, hasznos intézkedések a veszteségek és a hulladék mennyiségének csökkentésére.
Tények, amiket tudnia kell az élelmiszer-veszteségről és az ételhulladékokról
2019. október 17. 14:09
Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) és a Messe Düsseldorf közös kezdeményezése a SAVE FOOD. A cél, az élelmiszer-veszteség és ételhulladék globális csökkentése: az iparosodott országokban kevesebb élelmiszert értékesítsenek, és a fogyasztók tervezzék vásárlásaikat. Főként az élelmiszeripar figyelmét kívánják felhívni az élelmiszer-veszteségre, amely a jövő egyik fő prioritása.
Forrás:
magyarmezogazdasag.hu
Kapcsolódó cikkek
Az élelmiszerek csaknem négy százalékkal drágultak egy év alatt
2021. október 04. 08:36
Az élelmiszerek ára 3,7, ezen belül az étolajé 30,6, a munkahelyi étkezésé 9,2, a margariné 9,1, a baromfihúsé 8,9, a liszté 8,2, a büféáruké 7,2, az éttermi étkezésé 7,0 százalékkal emelkedett 12 hónap alatt, 2020. augusztusához viszonyítva – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fogyasztói árakról szóló gyorstájékoztatójából.
Ide is begyűrűzött a koronavírus-járvány: földben maradhat a magyar luxuszöldség
2020. március 30. 09:25
Aggasztja a magyar termelőket, hogy a korai, fólia alatt termesztett spárga betakarításához honnan lesz elengedő munkaerő, a külföldi idénymunkások elmaradásával ugyanis munkaerőhiány alakulhat ki ezen a területen. A szakma szerint nagyon alaposan át kellene gondolni, hogy a rendelkezésre álló hazai munkaerőt hogyan tudják bevonni a mezőgazdaságon belül a kézimunka-igényes kertészeti termelésbe.
