Több helyi piacon, több hazai

2016. április 18. 10:56
A termelői piacok és a helyi termékek népszerűsítése, a termelők tájékoztatása, valamint a vásárlókkal való szorosabb kapcsolattartás segítése kiemelt feladata a kormánynak. Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár örömtelinek nevezte, hogy egyre többen látják a kistermelői formában rejlő lehetőségeket.

A regisztrált kistermelők száma háromszorosa lett, ma csaknem 15000 főt mutat a NÉBIH nyilvántartása, míg a termelői piacok száma 2012 óta több, mint kétszeresére nőtt s napjainkban 271 működik hazánkban.

A kormány legfőbb célja, hogy a családok asztalára mindenkor kiváló minőségű, egészséges és biztonságos élelmiszerek kerüljenek – fogalmazott Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár s mint elmondta, e cél érdekében - egyúttal a magyar termelők hatékony segítésének szándékával - a kormányzat az elmúlt években számos jogszabály-módosítással könnyítette a kistermelői tevékenységet és a helyi termelői piacok létrehozását. Örömtelinek nevezte, hogy egyre többen látják a kistermelői formában rejlő lehetőségeket, amit a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) adatai is alátámasztanak. 2010 óta ugyanis a regisztrált kistermelők száma megháromszorozódott: 5000-ről csaknem 15000-re emelkedett. A termelői piacok száma is növekedett: míg 2012-ben 117, 2015 februárjában 214, addig az idei év februárjában már 271 ilyen piac működött szerte az országban.

Zsigó Róbert kifejtette: a Helyi termék éve eseménysorozatával a Földművelésügyi Minisztérium és több háttérintézmény, például a NÉBIH és a Nemzeti Művelődési Intézet összefogásával olyan összetett program valósult meg, melyben a termelők mellett a vásárlók is központi helyet foglaltak el: a szakemberek személyesen találkozhattak a termelőkkel, megismerhették az őket foglalkoztató nehézségekkel. nem csak a termelők szakmai tapasztalatai bővülhettek, hanem erősödött a kapcsolat a megbízható termelők és a tudatos vásárló között.

A szervezők országszerte 20 helyszínen rendeztek konferenciasorozatokat, amelyen mintegy 1400 gazdálkodó, termelő, civil szervezet és önkormányzat képviselője vett rész. Az érdeklődők a kistermelői élelmiszerek termelésének, előállításának és értékesítésének feltételeivel, a különböző jelölési előírásokkal, a védjegyekkel, a piacnyitás feltételeivel és adózási kérdésekről egyaránt tájékozódhattak – sorolta az államtitkár. A fórumokon a minisztérium és a NÉBIH szakemberei nem csupán az aktuális szabályokat, tudnivalókat ismertették, de lehetőséget biztosítottak a helyi jó példák bemutatására is, valamint kerekasztal beszélgetések során összegyűjtötték a felmerült kérdéseket, javaslatokat és megoldandó nehézségeket. Ezen felvetések, valamint a megoldási javaslatok megvitatására a sajtótájékoztató után rendezett szakmai konferencián került sor.

A Helyi termék éve program abban is segített, hogy a kistermelők, akik önállóan nehezebben juthatnak el a vásárlókhoz, összefogással, a termékek széles skálájának felvonultatásával már könnyedén felvehetik a versenyt a legnagyobb áruházak kínálatával is. Ezért is ösztönözzük, hogy minél több helyi termelői piac alakuljon. Egy ilyen piacnak ugyanis különleges hangulata van. Nem csupán bevásárlóhely, hanem egyben közösségi tér is – mondta Zsigó Róbert.

A vásárlóknak is tudniuk kell, hogy hol keressék a piacokat – zárta tájékoztatását Zsigó Róbert - ennek megkönnyítéséért a NÉBIH elindította a helyboljobb.hu weboldalt, ahol egyéb hasznos információk mellett, piackereső alkalmazás is segíti a tájékozódást és tovább építik a Helyi termék éve programsorozatot is 2016-ban.

Forrás: promenad.hu

Kapcsolódó cikkek

Az áfacsökkentés folytatását szorgalmazza a NAK új osztálya

2018. február 28. 07:34
Az élelmiszerek áfacsökkentésének folytatását tartja az egyik legfontosabb célkitűzésének a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Élelmiszer-feldolgozási országos osztálya, amely 2018. február 26-án alakult meg Dunaharasztiban.

Jár -e betegszabadság vagy táppénz munkavállalónak, ha beosztás szerint nem dolgozott?

2017. június 22. 10:09
Az utóbbi időben egymásnak ellentmondó írások jelentek meg annak kapcsán, hogy jár-e betegszabadság/táppénz azokra a napokra, amikor a munkavállalónak beosztás szerint nem is kellett volna dolgoznia, és ha jár ez keletkeztet-e utólag „túlórát”. Példák: 1, Általános munkarendben a munkavállaló hétfőtől péntekig dolgozik és a hétvégén beteg lesz, de hétfőn már újra dolgozik. 2, Hathavi munkaidő-keretben a munkavállaló az ötödik hónap végén ledolgozza a teljes (hathavi keret) óraszámát, ezért a munkáltató a hatodik hónapban már nem osztja be munkára a munkavállalót. A munkavállaló viszont a hatodik hónapban beteg lesz. Jár -e betegszabadság vagy táppénz ezekre az időkre, keletkezhet-e „túlóra” utólag emiatt?