Budapesten egy-egy lomtalanítás alkalmával körülbelül 700, zömében roma hátterű, autóval rendelkező vállalkozó és velük szoros családi, ismerősi kapcsolatban lévő csapatuk, vagyis a becslések alapján összesen 3-5 ezer ember dolgozik – derül ki a Corvinus Egyetem kutatópárosa, Tim Gittins és Letenyei László számításaiból.

A lomizók számára a hulladékok közül a fém legértékesebb 

Ha ehhez még a lomok értékesítéséből részesülők családjait is hozzászámoljuk, akkor a kutatók szerint egy-egy lomtalanítás összesen 18-35 ezer szociálisan hátrányos helyzetű ember számára adhat kiegészítő jövedelmet.

 

Bár a lomizás hivatalosan szabálysértésnek számít, és a társadalom egy része alacsony presztízsűnek ítéli ezt a tevékenységet, a benne részt vevők és családjaik számára ez egy fontos kiegészítő jövedelem, amely így közvetlenül a leginkább rászoruló társadalmi csoporthoz jut el.

A lomizás nélkül könnyen elöntene minket a szemét

A lomtalanítási hulladék kézi válogatása a kutatók számításai szerint évi több ezer tonna hulladék visszanyerését, újrahasznosítását eredményezi. A kutatók erről a Trash or Treasure – Entrepreneurial Opportunities in Waste Management című kötetben idén áprilisban megjelent könyvfejezetükben írnak, és fontos megállapításuk, hogy a lomizás jelentősen hozzájárul a fenntarthatósági célokhoz, a körforgásos gazdaság működéséhez is.

 

A lomtalanításon gyűjtött hulladékok közül a fém legértékesebb. A vasudvarok által gyűjtött fémhulladékból származó árbevétel egybevethető nagyságrendű a budapesti felsőoktatási intézmények mérlegfőösszegével – mondta Letenyei László, a Corvinus kutatója.

A MÉH-telepeken és vasudvarokon kívül a bolhapiacok a lom értékesítésének fő terepei. A lomizós vállalkozócsoportokkal készült interjúkból az is kiderült, hogy a pénzért nem értékesíthető anyagokat legtöbbször saját háztartásukban használják fel, például a használt ruhát a családtagoknak adják, a faanyagot téli tüzelőként elégetik.

 

Így működik a lomizós vállalkozás

A lomtalanításokra összeállt informális vállalkozások szervezetten épülnek fel, élükön egy autóval rendelkező, jellemzően idősebb férfi áll, aki elsősorban a családból verbuválja a csoport tagjait. Általában a sofőr szervezi és irányítja a lomizás folyamatát, az útvonal tervezéséhez pedig mobiltelefont, internetet használnak. Gyakran a csoport idősebb tagjai őrzik a kihelyezett értékesebb hulladékokat, amíg a furgon odaér. Az informális vállalkozások fiatalabb tagjai pedig a folyamat fizikai részét végzik, kiválogatják a lomokat és furgonra teszik. A kutatók tanulmányából az is kiderül, hogy egyes vállalkozók 50 kilométert is hajlandók utazni egy-egy fővárosi kerületi lomtalanításért, és ha kell, az autójukban éjszakáznak.

A kutatók amellett érvelnek tanulmányukban, hogy bár a lomizás szürkezónában működő tevékenységnek számít, mégis jelentős társadalmi hozzáadott értéke van, illetve hozzájárul a körforgásos gazdaság hatékony működéséhez.

 

forrás: economx.hu