Többet dolgoztak idén az alkalmi munkaerőként felvettek, mint a korábbi években

2019. október 16. 08:46
Sokkal többet dolgoztak idén az alkalmi munkaerőként felvettek, mint a korábbi években - írta keddi számában a Magyar Nemzet a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) származó adatsorra hivatkozva.
Az átmeneti időre felvett emberek hat hónap alatt majdnem tizenkétmillió napot töltöttek munkával, az államkasszához idén kilencmilliárd forint adó folyt be az alkalmi és idénymunkások után.

 

Három évvel ezelőtt, 2016 első hat hónapjában még kilencmillió alatt volt a bejelentett napok száma, a tavalyi azonos időszakban rögzített adat pedig már alig maradt el a 11 milliótól.

Három évvel ezelőtt az első félévben még csupán hatmilliárd forint körül alakult az államot megillető összeg.

A NAV kimutatása szerint januárban - amikor általában kevesebb a szezonális elfoglaltság - kétszázezer embert jelentettek be a munkáltatók, de júniusban már 330 ezer ember dolgozott átmeneti jelleggel.

Az adóhatóság szerint leggyakrabban a kereskedelemben vesznek fel rövid időre embert, de gyakori megoldás ez a vendéglátásban, a mezőgazdaságban és a halászatban is. Alkalmi és idénymunkásokat vállalkozások tízezrei foglalkoztatnak.

    A NAV szóvivője, Kis Péter András a lap kérdésére közölte: a mezőgazdaságban és a turizmusban tevékenykedő időszaki alkalmazottak után naponta ötszáz, az egyéb alkalmi tevékenységet végzőknél ezer, a filmes statiszták esetében pedig napi háromezer forint adót kell befizetni.

Forrás: 
MTI / magyarmezogazdasag.hu

Kapcsolódó cikkek

Az agrárium a nemzetgazdaság kiemelkedő fontosságú stratégiai ágazata

2021. december 10. 08:18
Az idén eddig megjelent új pályázati felhívások összértéke meghaladja az 1100 milliárd forintot - közölte Nagy István agrárminiszter a Portfolio Agrárszektor konferenciáján, csütörtökön, Siófokon.

Így teljesített az első félévben az agrár- és élelmiszeripar

2021. október 27. 09:47
Hazánkban a mezőgazdasági terület nagysága 5 millió 47 ezer hektár volt 2021. június 1-jén, 2,5 százalékkal nagyobb az előző évinél. Ennek túlnyomó hányada szántóként, kisebb része gyepként hasznosult, a szőlő- és gyümölcsösültetvények együtt a mezőgazdasági terület mintegy 3 százalékát borították – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország első félévét bemutató kiadványából.