Hajnalban van a leghidegebb, általában ilyenkor kell alkalmazni a fagyvédelmi eljárásokat. Éppen az ilyen fagyvédelmi eljárások időzítése miatt fontos a mikroklíma. A legtöbb árutermelő ültetvényben már saját, napelemmel működő meteorológiai állomás van kihelyezve, az időjárási paraméterek pontos mérésére, illetve ezekkel az időjárás is előrejelezhető tábla szinten.

A gyümölcsösök érése még viszonylag messze van, mi kertészek addig is mindent megteszünk annak érdekében, hogy a hazai fogyasztó hazai gyümölcsöt tudjon majd fogyasztani a szezonban.

A hazai ártermelő kertészeken túl, azért sok még az olyan házikert, ahol meggyet vagy cseresznyefát lát az ember. Ezek azok a fák, amelyek a gazdáik számára a legfinomabb meggyet és cseresznyét termi, de sajnos a legtöbb esetben az a baj, hogy „kukacos” lesz a friss ropogós termés. Ebben az írásban arról számolunk be, hogy lehet ezeket a fákat a cseresznyelégytől megóvni, amely kártevő a termés károsításáért felelős.

A cseresznyelégy nemcsak a cseresznyét, hanem a meggyet is károsíthatja, de a cseresznyét részesíti előnyben. Az imágó az érő félben lévő termés héja alá helyezi tojását, amelyből kifejlődő lárva (egészen pontosan nyű típusú lárva) a termés húsát károsítja. A nyű ügyesen, kívülről szinte láthatatlan „munkát” végez. A legtöbb esetben egy apró, kis gombostű fejnyi lyukacskát látunk a termésen, persze csak akkor, ha azt jól megfigyeljük. Ha ezt a termést kettévesszük, általában ott izeg-mozog a mag körül a csont színű nyüvecske. A másik eset, amikor a nyűvel találkozni szoktunk, a cseresznye befőttes üveg, hiszen a befőtt készítés során, a nyüvek elhagyják a termést, de egyéb menekülési útvonal híján, a befőtt levében kötnek ki.

Azt leszögezhetjük, hogy a cseresznye fogyasztókat, ezek a nyüvek sokszor elkedvetlenítik. Hatékony megoldás viszont a hobbi kertészek kezében is van. A teendő nem is bonyolult, hiszen csak néhány rovarcsapda beszerzésére van szükség. A Magyar Tudományos Akadémia által kifejlesztett fajspecifikus sárga ragacslapos rovarcsapda kiváló hatékonysággal fogja azokat az imágókat, amelyet a termés héja alá helyeznék tojásaikat. A hobbi kertészek teendője tehát nem több, mint beszerezni néhány ilyen csapdát (pár ezer forint költséggel jár), és a fa méretétől függően, kihelyezni azokat a fa koronájába. Minél több csapdát helyezünk ki, annál inkább hatékonyak lehetünk, hiszen ekkor cseresznyelegyek tömegei kerülnek majd rá a ragacslapra. Éppen ebből adódik az eljárás neve is, az ún. tömegcsapdázás.

A csapdába jó néhány egyéb rovarfaj is belerepül majd, elsősorban a legyeket vonzza a sárga színű csapda. Ilyen esetben hasznos lehet, ha a cseresznyelégy imágókat felismeri a hobbi kertész. Ebben a felismerési folyamatban, a csapda mellé kapott részletes tájékoztató a felhasználó segítségére lesz majd. 
Íme tehát a megoldás a vegyszer- illetve kukac mentes házi kerti ropogós cseresznye termesztésére. Keresse a Magyar Tudományos Akadémia, Agrártudományi Kutatóközpont részintézményét, a Növényvédelmi Intézetet.

forrás: gazdablog.hu