Itt a tavasz, kezdődnek a kerti munkák, és lassan a balkonokra is kitelepülnek a virágok. Ilyenkor sokan frissítenek földet a növények alatt, hogy azok megfelelő tápanyagokhoz jussanak.

Van, aki műtrágyáz, mások a komposztot részesítik előnyben.

Kertünk hasznos apróságai, avagy csodás rovarok nagyító alatt

Rovarok. Nélkülük nem lehetne a biokertészkedés, és nem tudnánk kertünk egyensúlyát fenntartani.

De mi is az a komposzt?

Az a szilárd, morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű, magas szervesanyag-tartalmú anyag, amely szerves hulladékokból, maradványokból, elsősorban mikroorganizmusok, valamint a talajlakó élőlények tevékenységének hatására jön létre, megfelelő hatások (oxigén, megfelelő nedvességtartalom) mellett.
A természetben magától is képződik, de mi magunk is készíthetünk otthon a növényeink számára, hisz nagyszerű tápanyag.

Sokan azt gondolják, elég minden háztartási hulladékot egy halomba dobálni, rothadni hagyni, és máris kész a komposzt, ám a folyamat azért nem ennyiből áll, és nem így működik.

Milyen a jó komposzt?

A jó minőségű komposztban pár kivétellel minden kerti hulladék belemehet a krumplihéjtól egészen a kukoricacsutkáig. Arra viszont nem árt gondolni, hogy évente párszor az aktív komposztot át kell keverni, hogy rendesen összeérjen. A komposztdombot igyekezzünk árnyékos helyre tenni, hiszen napon hamar kiszárad. Az érési folyamatokhoz nedvesség is kell, ezért baktériumkészítményes vízzel be is öntözhetjük, ezzel gyorsítva a komposztálódást

– vallja Varga Szabolcs, a Kertportál Magazin agrármérnöke.

Fotó: Facebook

Az érett komposzt földszagú és tapintásra is egy humuszos, szervesanyagban gazdag talajnak néz ki. A komposztot érdemes a talaj felsőbb rétegére kiteríteni, de nem beforgatni. Mivel öntözővízzel úgyis a talaj mélyebb rétegeibe kerülnek a hasznos anyagok, így pont a gyökérzónát is támogatjuk vele, nemcsak a talajfelszínt. A komposztálás a legalapvetőbb kerti tevékenység, melyet be kellene vezetni mindent kertben, gazdaságban, hiszen az év során lekerülő zöldtömeg bekomposztálása rengeteg hasznos szervesanyaggal látja el a talajunkat, javítja a talajéletet, élővé teszi a talajt és megakadályozza az elsivatagosodást.

A komposztálás egy kiváló segítség a kertben, csak türelem kell hozzá.

Fogjuk tehát a komposzttárolót, ami lehet akár fából, műanyagból, de van, aki hordót használ, és tegyük árnyékos helyre.

Ami belekerül:

• minden konyhai zöldhulladék, zöldségszárak, kávézacc, teafilter (a kis papír is mehet), tojáshéj, dinnyehéj, borsó és bab héja,
• háztartási hulladékok: elhasznált virágföld, kifáradt növényi részek a konyhakertből, kezeletlen papír, kartonpapír, fahamu, elszáradt virágok,
• kertből összegyűlt hulladékok: levágott fű, kihúzott gyom, lehullott levelek – ha nem tűnnek betegnek, kerti nyesedék, nem magzó, elnyílott virágrészek. hullott, túlérett gyümölcs,
• mehet még: fahamu, növényevő állatok ürüléke.

Fotó: Facebook Ami ne kerüljön bele:

• nem növényi maradékok,  csont, hús, főtt ételmaradék (ez nem moslék),
• tüskés ágak, nagyobb fadarabok, beteg növények, tűlevelek, felmagzott gyomok,
• széntüzelésből származó salak, rongyok, faforgács,
• húsevő állatok ürüléke

A komposzt nagyjából 1 év alatt készül el, ha nincs benne rohadó anyag, nincs kellemetlen szaga.

A kész, finom komposztot érdemes átszitálni. Ehhez kiváló megoldás lehet egy sűrűbb szövésű fém háló fa keretre feszítve. Ilyenkor kiszitálódnak a véletlenül belekerült de nem odavaló dolgok is: kövek, kavicsok, és a férgek bogarak is.

Kertünk ékessége lehet a látványos virágfolyam

Mutatunk néhány ötletet.

Gyakori vitatéma a diólevél komposztba történő betétele. Vannak, akik azt mondják mehet, mások elkülönítik, és nem használják fel.

A dió allelopátiás növény, ezért frissen nem ajánlott beletenni a komposztba. Elégetve azonban belekerülhet

– mondja Varga Szabolcs agrármérnök.

A komposztálás tehát egy hosszadalmas, de több szempontból roppant előnyös eljárás. A keletkező humuszanyagok javítják a talaj szerkezetét, ezzel védik a talajt az eróziótól, javítják víz- és hőháztartását.
Hatása sokáig tart, miközben teljes értékű tápanyag a növényeknek. Kiemelkedő vízmegkötő és fényelnyelő képessége elősegíti a talaj felmelegedését, a növények gyorsabb csírázását és növekedését. Szerkezetesebbé, porhanyósabbá, levegősebbé, dúsabbá, zsírosabbá, kövérebbé teszi a talajt.

Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk még egy számunkra fontos pozitívumáról sem: a komposztnak köszönhetően a háztartási hulladékok mennyisége is csökken, így a hulladéklerakókat is tehermentesíteni tudjuk.

sokszinuvidek.24.hu