Az országban több mint kilencezer hektáron termelnek diót a statisztikai hivatal által gyűjtött információ szerint. A termőterület közel fele Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, tíz százaléka Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, míg a többi a Dunántúl déli részén található. Tolna vármegyében pedig kétszáznegyven hektáron.

A dió közkedvelt csemegének számít hazánkban, az év ezen időszakában pedig jelentősen megugrik a fogyasztása az ünnepeknek köszönhetően. Hiszen, nincsen karácsony bejgli nélkül. A problémák ugyanakkor a dió esetében sem szűkölködtek, a legnagyobb gondot az Ukrajnából feketén áramló import okozza, ráadásul jóval olcsóbban, mint a hazai – ez pedig elég csábító a fogyasztóknak.

 

Vegyes érzései lehetnek a diótermesztőknek Magyarországon, hiszen a tavalyi aszályos évet követően a kezdeti várakozásokhoz képest csalódást jelentett a betakarítás. Békés megyéből kifejezetten rossz hírek érkeztek, körülbelül fél termés lett, részben a kórokozók nyomása, részben az eleve rossz kötődés miatt, és egyes helyekről némi fagykárt is jelentettek – derült ki a FruitVeB adataiból. Ám nem Békés az egyetlen megye, ahol nem lehetnek elégedettek a termelők, hiszen Vas és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyén kívül nem igazán lett bőséges, jó a termés.

 

Nehéz helyzetben vannak a magyar gazdák

Az egyik jelentős Tolna vármegyei ültetvénnyel az alsónyéki Sánta István és családja rendelkezik, huszonegy hektáruk van, és ehhez még több mint tizenöt hektárnyi dióst bérelnek.

 

– A tavaszi fagykár nyomot hagyott az ültetvényen, a kötődéssel is volt gond, és a maradék termést a fúrólégy tette tönkre. Így idén minimális termésünk lett – mondta Sánta István. – Most a piaci helyzet alakulását messziről figyeljük. A tavalyi termés egy részét, a maradékot, szeptemberben tudtuk csak eladni. Ilyenre még nem volt példa. A múlt év decemberében kialakult nehéz piaci helyzet sajnos folytatódik. Az olcsó ukrán és kínai dió szinte megfojtja a magyar termelőket, úgy hallani, hogy ők 4 euróért adják a pucolt dió kilóját.

– A német kereskedő, akivel hosszú évek óta nagyon jó volt a kapcsoltunk, szintén arra panaszkodik, hogy náluk is ömlik be az ukrán és a kínai dió, ami alaposan letöri az árakat. Ugyanez a helyzet a budapesti nagybani piacon is. A kínaiak az elmúlt években nagy kapacitással ültettek diófákat, ezek termése mára beérett. Az ő termelési költségeik olcsóbbak, és nem szigorúak az előírásaik sem, így a verseny egyenlőtlen – mondta az alsónyéki termelő.

 

A hazai igényeket a magyar dió teljes egészében képes lenne kielégíteni, még az olyan nem túl rózsás terméseredményekkel kecsegtető években is, mint az idei. A gond a dióbél, ami Ukrajnából, döntően feketén, ellenőrizetlen forrásból, ki tudja, mivel lekezelve érkezik olyan árakon, hogy az árérzékeny fogyasztókat elcsábítja, és ennek mennyisége még csak meg sem saccolható – írta az Agrarszektor.hu.

A termelőtől közvetlenül érdemes vásárolni

Jelenleg a dióbél nagybani piaci ára széles sávban szóródik, kilónként 2800-4000 forintért kínálják, ami a kiskereskedelemben jellemzően 4-6 ezer forint közötti árat eredményez, azonban, közvetlenül termelőtől ennél jóval olcsóbban, már 2400 forintért is be lehet szerezni. A héjas dió ára minőségtől, mérettől függően szintén nagy szórást mutat, valahol 700, de jellemzően 850-1000 forintos áron kínálják.

Általánosságban elmondható, hogy az európai piacokon az elmúlt években különösen erős volt a verseny. Tavaly például Franciaországban bőséges termés volt, de ez egyben azt is jelentette, hogy ekkora mennyiséget alig lehetett értékesíteni. Az élelmiszer-kiskereskedelmi szegmensben Franciaország visszaszorulóban van, mivel itt főként az olcsóbb kaliforniai és chilei áru dominál a polcokon. Náluk általában összesen 38-40 ezer tonnát takarítanak be, és érdekes, hogy a diót főleg kisebb gyümölcsösökben, melléktevékenységként termesztik.

 

forrás:agrotrend.hu / teol.hu